Vérkutya: a Puli Space árt a magyar űrkutatásnak?

Az alábbiakban leírt történet tele van kérdésekkel, és ha őszinték akarunk lenni: közelít az abszurdhoz.

Az IT café is többször beszámolt egy magyar (magán)kezdeményezésről, a Puli Space projektről. A Puli Space Technologies a Google Lunar X PRIZE versenyre építette meg Pulit, a habverőlapátra hasonlító kerekekkel rendelkező űrszondát. A nemzetközi versenyt az nyeri, akinek űrjárműve 2017 végéig elsőként jut el a Holdra, ott legalább 500 métert halad, és nagy felbontású felvételeket küld a Földre. A magyar fejlesztés a Hold felszínét szimuláló sivatagi teszteken kiválóan szerepelt (erről videó is készült).

A projektet azonban idén februárban egy nehezen érthető, furcsa konfliktus árnyalta be. Mint a Puli vezetője, Pacher Tibor tegnap nyílt levelében beszámolt róla, a csapat szerette volna egy nemzetközi kiállítás hazai eseményén, a Millenárison nagy sikerrel futó „Gateway to Space” kiállításon a Google Lunar XPRIZE projektet, ezen belül a Puli Space tevékenységét bemutatni a közönségnek. A kiállítást itthon szervezők természetesen megkérdezték a kiállítás tulajdonosát, hogy erre látnak-e lehetőséget.

Hirdetés

És itt jön a meglepetés.

Pacher Tibor a bejegyzése szerint kapott egy levelet a tulajdonostól, melyben ez a szöveg is szerepelt:

…lecsekkolták a projekteteket, méghozzá a magyar űrügynökségnél, és ők nagyon ellenezték az együttműködésünket. A kérdésemre elmondta, hogy az ügynökség arra hivatkozik, hogy PuliSpace mögött nincsen tartalom, termék és kifejezetten károsnak tartják a tevékenységeteket, és sokkal inkább javasolnának más magyar céget erre.”

A szóban forgó magyar ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó Elektronikus Hírközlési és Űrkutatási Osztály, és ennek vezetőjéhez, Tari Fruzsinához fordult Pacher Tibor a nyílt levélben, magyarázatot kérve a minősítésre.

Az IT café is megkereste Tari Fruzsinát, ám ő a protokollra hivatkozva közölte, hogy tájékoztatásért forduljunk az NFM sajtóosztályához.

Tőlük igen gyorsan kaptunk egy hivatalos választ, melyet az alábbiakban betűhíven közlünk:

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint az űriparban évek óta eredményeket felmutató vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek megalapozottabban képesek bemutatni egy kiállításon, - akár a Gateway to Space űrkiállításon is - a magyar űripar eredményeit. A magyar szakemberek több mint 100, űrrepüléseken sikeresen alkalmazott berendezést állítottak már elő, amelyek egy része jelenleg is üzemel. A látványos eredmények, bevált eszközök közül kiemelhető pl. a Rosetta misszió, a Masat-1 műhold közel három éves működése, a Sentinel 2-es műholdcsalád magyar alkatrészei, a Nemzetközi Űrállomás orosz moduljának külső fedélzetén elhelyezett kommunikációs egység, vagy a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett többféle sugárzásmérő berendezés is. E sikereket a gyakorlati tapasztalatok mellett kutatói oldalon komoly nemzetközi publikációk is alátámasztják.

Az űrkutatás és a tudás-intenzív űripar nagy befektetést igényel, az abban való részvétel hosszú betanulási szakasszal kezdődik. A folyamatban az első mérföldkövet a tervezett berendezés megfelelőségének bizonyítása jelenti űripari tesztek elvégzésével és a szigorú űripari szabványoknak való megfelelés igazolásával. A tárca jelenlegi óvatos megközelítésének felülvizsgálatához a Pulinak érdemes lenne legalább ezt a belépő szintet megugrania.

Már csak azért is, mert a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények alapján végső soron az állam felel a joghatósága alatt álló minden olyan tevékenységért, amely az egyezmények értelmében űrtevékenységnek minősül. A világűrbe felbocsátott tárgyak nyilvántartásba vételét az ENSZ-nél a Magyar Űrkutatási Iroda végzi.

Aligha vitatható, hogy a fejlesztési tárca az ágazat jelentőségéhez méltó módon kezeli az űripar ügyét. Magyarország csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (ESA) a fokozott kormányzati szerepvállalásnak köszönhetően az elmúlt években gyorsult fel és tavaly novemberben zárult le. A teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét a nemzetközi programokban. A lépés növeli a foglalkoztatottságot, és segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.

Mint látható a hosszú és sok pelyvát tartalmazó levél nem ad választ az alapkérdésre.

Sikerült személyesen is beszélnünk az NFM kommunikációs osztályának képviselőjével, aki többszöri próbálkozásunkra sem adott „igen” vagy „nem” választ arra, hogy a projektvezető által idézett levél elhagyta-e a minisztériumot, illetve annak valós-e a tartalma.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények