A sajtótájékoztatón (melynek teljes, vágatlan verziója itt látható) a politikus elmondta: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet. A Belügyminisztérium feladata lesz, hogy a parlamenti pártokkal előzetes egyeztetést folytasson, mert – mint Pintér Sándor elmondta – javaslatuk több eleme kétharmados támogatást igényel. Áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd.
Pintér Sándor azt mondta: javaslataik között létszámot, eszközt, technikai fejlesztéseket kérnek, továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a kormány döntött egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról is.
A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását.
A törvénycsomag biztosítja majd
- a magánszemélyek bankszámláiba való betekintést, megfigyelve a pénzmozgásokat
- magánvállalkozások adatfolyamaiba való betekintést, tehát a netes és telefonos jelenlétet is ellenőrizhetik: a nemzetbiztonsági szervek itt azt szeretnék, hogy az olyan magáncégek, amelyek titkosítást használnak (neten vagy mobilhálózaton), adjanak egy „hátsó bejáratot” (konkrétan úgy fogalmazott Pintér Sándor, hogy a vállalkozások biztosítsák a dekódolást) a hatóságoknak, mivel az ilyen kommunikáció dekódolása sokkal hosszabb időt vesz igénybe (a miniszter hangsúlyozta, hogy mindkét esetben bírói végzés alapján járnának el)
- szükség esetén csak sms-üzenetekre redukálnák a mobilkommunikációs lehetőségeket: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy merénylet esetén a civilek lehetőségét a kommunikációra visszaszorítják a mentőszolgálatok javára, hogy ne legyen a hálózat túlterhelt és használhatatlan, emellett bővítik a rendőrség kommunikációs rendszerét is
