Orosz–észt háború a kibertérben?

Új idők, új konfliktusok, új harcterek.

A híradásokból úgy tűnik, az észtek politikai jellegű „engedetlensége” a kibertérben is megtorlást von maga után. Az ars technica tegnap adott hírt arról, hogy az orosz emlékmű kapcsán feléledt, majd lecsendesített zavargások után a küzdelem folytatódik a virtuális térben is. A lap információi szerint bizonyos észt kormányhivatalok kénytelenek voltak működésüket korlátozni, mert DDoS- (Distributed Denial of Service – elosztott szolgáltatás-megtagadással járó, vagyis a szolgáltatás megbénítását célzó, több forrásból indított) támadások érték szervereiket.

Egy finn oldal közölt erről részleteket, majd az Economist is hasonlókról számolt be. Ez utóbbi munkatársa egy brüsszeli vezető európai uniós tisztségviselőt is megkérdezett, hogy vajon a DDoS-támadások nemzetközi konfrontációt jelentenek-e. A diplomata diplomatikusan válaszolt: ha rakétákat lőnek ki kormányhivatalokra, az vajon háborút jelent-e? S ha ugyanez történik a virtuális térben?

Az észt védelmi minisztérium szóvivője mindenestre meg van győződve arról, hogy a nagy szomszéd vagy önkéntes szimpatizánsai (ne feledjük: Oroszország hacker- és cracker-nagyhatalom!) állnak a háttérben, sőt az amerikai szeptember 11-éhez hasonlította a helyzetet. Mindezt arra alapozzák, hogy néhány szakértő szerint a támadások Oroszország területéről, sőt, orosz kormányzati IP-címekről érkeztek (ezzel mintha lebecsülnék egy kissé az orosz crackerek találékonyságát…), s ha nem változik a helyzet, politikai lépéseket fontolgatnak.


Mikko Hyppönen, a finn világcég, az F-Secure vezetője az említett finn oldalon nyilatkozott, s ő már nem ilyen biztos a következtetéseket illetően. Először is azzal érvelt, hogy ha egy támadás egy orosz minisztérium IP-címéről érkezik, az nem biztos, hogy kormányzati szándékot jelent, hiszen – ahogy mondta – akár a hivatal portásának fia is ludas lehet. A másik – már inkább komolyan vehető – érve viszont az, hogy a DDoS-támadásokat általában botnet-hálózatok, tehát illegálisan használt külső számítógépek segítségével hajtják végre, épp azért, hogy az elkövető fizikai helyét nehéz, illetve lehetetlen legyen felfedni. Az események hírére mindenesetre – az Economist információi szerint – mind a NATO, mind az Egyesült Államok megfigyelőt küld Észtországba.

Az észtek által táplált gyanút tovább erősítheti a mai híradás, mely szerint Észtország második legnagyobb bankja, a svéd tulajdonú SEB Eesti Uhispank ma le kellett állítsa online szolgáltatásait, mert olyan erős DDoS-támadás érte. Silver Vohu, a bank szóvivője az AFP-nek nyilatkozva elmondta, hogy délben kezdődött az attak, melynek következtében be kellett szüntetniük netes működésüket.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények