Az informatika Nobel-díjának számító, egymillió dollárral járó Turing-díjat idén két olyan kriptográfusnak ítélték oda, akiknek a munkája az internet mai formájának létrehozásában kulcsfontosságú volt, és akik mindketten a magánélet védelmének szószólói, mivel úgy vélik, hogy a kormányzatokat távol kell tartani az emberek kommunikációjának felügyeletétől.
A két díjazott, Whitfield Diffie (71), a Sun Microsystems korábbi biztonsági főnöke, illetve Martin Hellman (70), a Stanford Egyetem villamosmérnök professor emeritusa azzal érdemelték ki az elismerést, hogy 1976-ban ők vázolták fel a nyilvános kulcsú titkosítás, illetve a digitális aláírások koncepcióját. Mindennek azért volt máig ható óriási jelentősége, mivel korábban titkosítási módszereket csak a kormányzatok használtak, ám a mérnökök innovációjának köszönhetően ezt az adatvédelmi technológiát a magánszektor, az egyszerű felhasználó is alkalmazhatta.
[+]
[+]
Ennek akkoriban az állami hatóságok nagyon nem örültek, az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA (National Security Agency) mindent megtett annak érdekében, hogy fékezzék a titkosítás elterjedését, ez vezetett az úgynevezett „titkosítási háborúk” első csatájának kitöréséhez.
A ma zajló küzdelmekről – például a jelenleg is tartó Apple kontra FBI harcról – mindkét mérnök úgy véli, hogy ellen kell állni az erőszakos kormányzati törekvéseknek: „Úgy vélem, akik ellenőrizni fogják a gépeket, azok fogják irányítani a világ jövőjét” – fogalmazott Diffie. Hellmann helyesli ugyan a hatóságok törekvéseit, hogy kivizsgálják az olyan terrorcselekmények körülményeit, mint amilyen San Bernardinóban történt tavaly, de arra figyelmeztet, hogy az FBI-nak csak nagyon korlátozott mértékben szabad adatokat és technológiákat átadni, mivel szinte biztos, hogy az első kérés után megindul a lavina, és a hatóság már mindent akar. Épp ezért mindketten tevőlegesen, beadvánnyal, szakmai véleményükkel is támogatják az Apple-t a most zajló vitában.
