A Google továbbra is úgy véli, hogy a technológiai cégek csak úgy tisztázhatják magukat a megfigyelési botrányban, az úgynevezett PRISM-ügyben, ha tételesen is nyilvánosságra hozhatják, hogy a nemzetbiztonsági szervektől hányszor kaptak olyan adatkiadási kérést, amelyet a hatóságok a külföldiek megfigyelését biztosító törvény, a FISA (Foreign Intelligence Surveillance Act) alapoztak, így a vállalatoknak kötelező volt az adatszolgáltatás.
Első kiegészítés
A probléma az, hogy ezek az akciók titkosnak számítanak, és a FISA nem engedi meg a nyilvánosságra hozatalukat. A Google viszont úgy véli, hogy az Egyesült Államok jogrendszere az alkotmányos alapjogokra épül, és jelen esetben is az a helyzet, hogy a szólásszabadságot biztosító első alkotmánykiegészítés magasabb rendű, így hivatalos úton kérik az illetékes bíróságot, hogy adjon engedélyt a fent említett statisztika kiadására. Niki Fenwick, a Google washingtoni szóvivője amerikai lapokhoz eljuttatott levelében kitér arra, hogy cége már évek óta küzd az átláthatóság növeléséért, például ők voltak az elsők, akik felléptek a rendkívüli, könnyített adatkövetelés, az úgynevezett National Security Letters ellen.
Hasznos, mondják az elhárítók
Más cégek a napokban már adtak ki ilyen információkat, ám az „ömlesztett” jelleg miatt ezek gyakorlatilag semmit sem jelentenek: az Apple, a Facebook, a Yahoo! közölték ugyan, hogy hány kormányzati kérés érkezett hozzájuk, ám nem választották szét azokat jellemzőik szerint (köztörvényes bűncselekmények utáni nyomozás, FISA-kérés stb.). A Google ezeket az ömlesztett adatokat rendszeresen közli évek óta (nemrég a Microsoft is követte példájukat egy saját átláthatósági jelentés kiadásával), most egy másik fajta, minőségi statisztika kiadásától remélik a feszültség enyhítését.
A kormányzat ugyanakkor továbbra is védi álláspontját: az érintett nemzetbiztonsági és nyomozó szervezetek vezetői tegnapi meghallgatásukon elmondták, hogy létfontosságú a PRISM megfigyelési rendszere, ugyanis a PRISM, illetve más megfigyelési projektek segítségével az elmúlt években 20 országban több mint 50 terrorcselekményt sikerült megakadályozni (gyakran már abban az országban, ahol a terroristák szervezkedtek), köztük egy olyat, amelyet a New York-i tőzsde ellen intéztek volna.
