Oroszország szuperszámítógépes programot hirdetett

Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap egy, a szuperszámítógépekről tartott konferencián éles hangú beszédet tartott, melyben kemény kritikával illette Oroszország tudósait, ipari szereplőit az e téren tapasztalható lemaradások miatt.

Medvegyev azonnal leszögezte, hogy most nem a gazdasági válsággal kapcsolatos problémákról fog beszélni, hanem olyan stratégiai fejlesztésekről, melyek hiánya roppant hátrányos helyzetbe hozza országát. Kifejtette, hogy a szuperszámítógépek, illetve az úgynevezett „grid-technológiák” terén elfogadhatatlan lemaradás tapasztalható Oroszországban a Nyugathoz képest. Ez tűrhetetlen – jelentette ki az elnök, mivel e high-tech megoldások hatékonysága nélkülözhetetlen a mai világban, hiszen komoly költségcsökkenést eredményeznek, jelentős hatásuk van az ipari termelésre, illetve az üzleti folyamatok hatékonyságára. Azok az országok, amelyek energiát és pénzt áldoznak ezekre a technológiákra, komoly előnyre tesznek szert a versenyképesség területén, emellett a szupergépek használata nemzetbiztonsági szempontokból is elengedhetetlen.

Medvegyev felhívta arra a figyelmet, hogy Oroszországban is vannak olyan tudományos központok, amelyek képesek lennének a világ élvonalába emelni államát e területen is: megemlítette az Orosz Tudományos Akadémia intézeteit, a Roszatom nukleáris kutatóközpontjait, a Moszkvai Állami Egyetemet, valamint a nagy hírű Kurcsatov Kutatóintézetet. Felhozta azt is, hogy készülnek teraflopsos kapacitású szuperszámítógépek Szibériában, Taganrog, Tomszk, illetve Cseljabinszk városában. „Ez azonban messze nem elég!” – jelentette ki Medvegyev.

Az elnök rápirított a konferencia résztvevőire, mivel az orosz technológia összességében messze elmarad a nyugatitól: elmondta, hogy a szuperszámítógépek területén Oroszország csak a 15., s különösen veszélyesnek ítélte, hogy a szupergépek 500-as listáján szereplők közül 476 gépet az Egyesült Államokban gyártottak.

A teendőkre kitérve Medvegyev felvázolta, hogy ezt a területet állami pénzügyi és szervezeti támogatás nélkül lehetetlen fejleszteni. A siralmas helyzet megváltoztatása érdekében ezért az orosz kormány is hajlandó áldozatokat vállalni. Kitért arra is, hogy tapasztalatai szerint sajnos csak kevesen értenek ezekhez a nagy rendszerekhez, melyek egyébként mára már elengedhetetlenek lennének a tervezésben, a repülésirányításban, a közlekedésszervezésben stb. Keserűen jegyezte meg, hogy a felelős pozícióban lévő orosz hivatalnokok jó része még soha nem hallott a szuperszámítógépekről, fogalmuk sincs arról, hogy mire használhatóak. Medvegyev elkeserítőnek nevezte, hogy jelenleg csak egyetlen olyan orosz repülőgép létezik, melyet egy szuperszámítógép segítségével terveztek, s a többi stratégiai iparterületnek (rakétaépítés, űrkutatás, geológiai kutatások, gyógyszeripar stb.) is égető szüksége lenne a legmodernebb megoldásokra.

Medvegyev ígéretet tett a maximális állami támogatásra, mivel úgy véli, hogy ez segítheti Oroszországot újra a fejlett országok legjobbjai közé felkapaszkodni. Ha most nem lépünk – mondta az elnök –, végleg leszakadhatunk az ipari fejlesztések területén. Majd rögtön öt pontból álló programot is hirdetett:

  • meg kell határozni azokat a kiemelten fontos területeket, ahol a szuperszámítógépek és a grid-technológia nemzetbiztonságilag és gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák
  • hatékonyabbá kell tenni a jelenleg már rendelkezésre álló forrásokat, javítani kell a kutatási és iparági kommunikáción
  • meg kell teremteni a kedvező szabályozási, jogi környezetet
  • a fejlesztők számára biztosítani kell a finanszírozási és oktatási feltételeket: Medvegyev orosz előnyként emelte ki a Nyugattal szemben, hogy nekik nem általános célú megoldásokra van szükségük, hanem koncentrált, egy-egy adott problémát megoldó fejlesztésekre
  • minőségi oktatást kell létrehozni a szakember-utánpótlás biztosítására a vezető orosz egyetemeken

„Начнём работу” – vagyis: „Lássunk hozzá”, zárta beszédét Dmitrij Medvegyev orosz elnök.

Azóta történt

Előzmények