Az IT café is beszámolt róla a múlt év végén, hogy a Microsoft viszonylag csendben szerződést bontott nagy magyar terjesztőpartnereinek többségével, és a háttérben a tudósítások szerint korrupciógyanú állhat. Erre erősített rá ma reggel a napi.hu riportja, melyben arról írnak „több egymástól független forrásra” hivatkozva, hogy elsőként egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kötött szoftverlicenc-beszerzés akadt fenn az amerikai anyacég ellenőrzésén. A napi.hu úgy értesült, hogy egy 2014 májusban kötött szerződés valós és papírokon feltüntetett összege között több száz millió forintos különbséget találtak, és a hiányzó összegről mindmáig nem derült ki, hogy pontosan hol és kinél „landolt”.

Az érintett szerződést egy, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodás terhére kötötték. Az ilyen eljárások többkörösek: a KEF kiválaszt több céget, amelyektől az állami szervek a jövőben igényelhetnek szolgáltatásokat, termékeket. A költségvetési szervek – jelen esetben a NAV – aztán a keretmegállapodás cégeitől kér ajánlatot, majd a legkedvezőbbet választja ki. A folyamat második fele tehát meghívásos, a hivatalok maguk választhatják ki, hogy kitől kérnek ajánlatot.

A Racionet Zrt. a Microsoft által kifogásolt bruttó 1,82 milliárd forint összegű beszerzésen konzurciumvezetőként nyert: érdekesség, hogy a másik 5 cégből a Racionet vezérigazgató-helyettese, Domokos István képviselte a Storm Holding Vagyonkezelő Zrt.-t. és a Kárpát-medencei Informatikai Klaszter Kft.-t is, mely akkor még nem volt a Racionet leánya. Továbbá a konzorcium tagja volt a Rufusz Computer Zrt. is, amely annak a Farkas Mihálynak a tulajdonában állt, akit környezete nincstelen zenészként ismert, miközben haláláig milliárdos forgalmú cégeket birtokolt. A vállalkozást ezúttal sem ő képviselte, hanem az a Fauszt Zoltán, akinek a nevére kerültek Farkas Mihály cégei.

Nagytételes beszerzés

A szerződésben az adóhatóság többek között 8820 darab Office Standard 2013 és 2275 darab Office Pro Plus 2013 csomagot vásárolt és ezek mellett még 15 250 darab WindowsPro SNGL szoftverre kötöttek szerződést. A megállapodást az a Vida Ildikó – akkori NAV-elnök – írta alá, akit nem sokkal később, 2014 nyarán korrupciós okokra hivatkozva az Egyesült Államok eltiltott az országba való beutazástól.

Hogy pontosan mi volt a probléma, vagy mit jelent a "nem teljesítés" nem világos, mivel a napi.hu forrásai különböző magyarázatokat adtak. Egyikük szerint a szoftverek licencdíjaiban 20-30 százalékos különbség volt a tényleges árhoz képest. Az iparági szakértő szerint az Office Pro Plus és standard csomagokat ekkora tételben olcsóbban is megvásárolhatta volna a cég, de ezt nagyban befolyásolhatja a viszonteladó Microsofttal kötött szerződése.

Ha túlárazásról volt szó, azt utólag nehéz igazolni, ugyanis a Microsoft más árkategóriában adja termékeit nagy, illetve kisebb mennyiségekben. A szoftveróriás termékeinél ugyanis merőben eltér az árazás a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi, de néhány darabos, és a nagykereskedelmi több ezres tételeknél. A vállalat névadási gyakorlata ezt MVL (multi volume level) címkével jelöli. Így ugyanaz a termék a vevőtől, valamint a mennyiségtől függően akár 40 százalékos különbséget is mutathatott 2013-ban.

Más források, az adóhivatal korábbi munkatársai egy másik, valószínűtlenebb és kívülről nehezebben igazolható forgatókönyvet vázoltak fel: a megvett termékkódok nagy részét egyszerűen soha sem aktiválták  a szervezetnél. Helyette a NAV-tól teljesen független hivataloknál, cégeknél történhetett meg, vagyis kétszer adták el ugyanazt a terméket.

Válaszok híján

Hogy kiderüljön, mi lehetett pontos a probléma, a napi.hu valamennyi érintettet megkereste. Az ügyben még december közepén fordultak kérdéseikkel az adóhatósághoz, de erre semmilyen formában nem válaszoltak. Majd januárban telefonon érdeklődtek, ekkor bár reagálást ígértek, ismét hallgattak. Egy hónappal az első megkeresés után ismét írásban kérték őket, hogy legalább azt jelezzék, terveznek-e válaszolni, de eddig semmilyen levelet nem kaptak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

Írásban fordultak kérdéseikkel a RacioNet Zrt.-hez és a Microsoft magyarországi leányához. Előbbi helyről a következő választ kapták:

„A Racionet Zrt. tudomásul vette a Microsoft döntését, ugyanakkor indoklást kért üzleti partnere döntéséről, ezt azonban a mai napig még nem kapta meg. Az üzleti partnerségre és adatokra vonatkozóan egyéb információkat cégünk nem közöl, a Microsoft Magyarország belső vizsgálataira vonatkozó híreket nem kommentáljuk.”

A Microsoft Magyarország válaszában azt írta: "a cég elkötelezett amellett, hogy olyan módon folytassa üzleti tevékenységét, amely megteremti és fenntartja a bizalmat ügyfelei és partnerei iránt. Kérem, vegye figyelembe, hogy követve a céges előírásunkat, partnereinkkel és ügyfeleinkkel kapcsolatos ügyeket nem kommentálunk.”

Vida Ildikó nem kívánt reagálni az ügyre.

Az ügyről és hátteréről a napi.hu mai riportjában lehet bővebben olvasni.