Ahogy korábban többször is beszámoltunk róla, Németországban – főleg a menekültválság kezdete óta – egyre nagyobb nyomás nehezedik a közösségi oldalakra, hogy az uszító, gyűlöletbeszédet terjesztő bejegyzések ellen a korábbinál hatékonyabb módon lépjenek fel az üzemeltetők. Ez a folyamat tavaly addig jutott, hogy elfogadtak egy szigorú előírásokat is tartalmazó törvényt, mely az idei év első napján hatályba is lépett. Valójában a törvény már október óta érvényes, de a törvényhozók adtak három hónap türelmi időt a tartalomszolgáltatóknak a felkészülésre (a híradások szerint a Facebook több száz új alkalmazottat vett fel azért, hogy képesek legyenek kontrollálni a szövegeket).
E törvény (NetzDG) lényege, hogy az olyan oldalak, mint a Facebook, a Twitter, a Google közösségi szolgáltatásai, a YouTube, a Snapchat vagy az Instagram kötelesek nagyon gyorsan, 24 órán belül reagálni a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszokra: az egyértelműen megítélhető esetekben egy napon belül kell törölniük a tiltott tartalmakat, a problémás, nehezen megítélhető tartalmaknál egy hét áll rendelkezésükre, hogy döntsenek. Amennyiben ezt a kötelezettségüket a közösségi oldalak üzemeltetői nem teljesítik, akár 50 millió eurós büntetés is várhat rájuk.
A főként amerikai bázisú vállalatok természetesen reagáltak már tavaly is a döntésre, pl. a Google egy speciális bejelentési űrlapot hozott létre, a Twitter kibővítette bejelentési lehetőségeit, hogy a NetzDG előírásainak megfeleljenek, a Facebook pedig, ahogy említettük, komoly átalakításba fogott, egy komplex rendszert hoztak létre, hogy a fontos német piacon törvényileg kifogástalanul tudjanak működni.
Mindezzel persze az a probléma, mint a hasonló lépésekkel szerte a világon, és ezt a kritikusok már régóta hangoztatják. Az egyik az, hogy a teljesen egyértelmű eseteket kivéve nagyon nehéz meghatározni azt, hogy mi a „gyűlöletbeszéd”. A másik pedig az, hogy a tiltás nem visszafogja, hanem éppen erősíti a gyűlöletre buzdítók aktivitását. Európában, főként Németországban a történelmi tapasztalatok alapján erős a tiltás utáni vágy, míg pl. az Egyesült Államokban teljesen más a hozzáállás, ott a szabad véleménynyilvánítás olyan erős alapvető alkotmányos jog, hogy fel sem merül az ilyen korlátozás, ők inkább a társadalmi belátásban bíznak – a közösség maga fogja diszkriminálni a gyűlölködőket –, így kivételes esetektől eltekintve nem lépnek fel még a szélsőséges vélemények ellen sem állami eszközökkel.
