Tegnap nyújtotta be a kormány a Parlamentnek azt a javaslatot, mely egyebek között az elektronikus hírközlésről (Eht.) és a digitális átállás szabályairól szóló (Dtv.) törvényt módosítja több ponton, többek között megtiltja a távközlési szolgáltatóknak, hogy a postai készpénz-átutalási megbízással, közismert nevén sárga csekken befizetett számlák után külön díjat számoljanak fel. A törvénymódosításról elsőként a HWSW.hu számolt be.
Különösen tilos
Noha a „közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások” már a fogyasztóvédelmi törvény májusi módosítása óta nem vethetnek ki ún. csekkdíjat, mint később kiderült, ez a rendelkezés – vélhetően a törvényalkotó szándékával és a piaci szereplők akkori jogértelmezésével egyaránt ellentétben – nem terjedt ki a távközlési szolgáltatásokra. A Rogán Antal neve alatt most benyújtott törvényjavaslat azonban egyértelműen fogalmaz: az elektronikus hírközlési szolgáltató számára „különösen tilos a külön díj felszámítása számla kiállításáért a számla formátumától, illetve a számla befizetéséért a befizetés módjától függetlenül. Az előző rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató az előfizetőnek kedvezményeket nyújtson.”
A módosítás indokolása szerint a hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi szabad árképzése mellett indokolt megtiltani olyan szolgáltatói magatartásokat, amelyek indokolatlan és méltánytalan díjak bevezetésével járnak az előfizetők terhére. „A javaslat külön is nevesíti, hogy a szolgáltató nem számíthat fel külön díjat a számláért magáért (például a papír alapú számla kibocsátásáért), illetve nem alkalmazhat külön díjat a befizetés módjára tekintettel. A számla kiállítása ugyanis a szolgáltatás nyújtásának jogszabályban meghatározott kötelező kelléke, nem egy külön díj ellenében nyújtható újabb szolgáltatás” – áll a javaslatban. Ugyanakkor a szöveg megengedi, hogy a szolgáltató kedvezményekkel ösztönözze az ügyfeleit elektronikus számla használatára, illetve a számla összegének bankkártyás vagy csoportos beszedési megbízással történő kifizetésére.
Ha a törvénymódosítást a honatyák elfogadják, értelmét veszti a média- és hírközlési biztos, valamint a Magyar Telekom nemrég tető alá hozott megállapodása, mely – ha kérik – mentesíti a társaság által május 1-jén bevezetett csekkdíj megfizetése alól azokat a vezetékestelefon-előfizetőket, akiket vélhetően a legérzékenyebben érint a plusz költség: a nyugdíjasokat. Amint azt megírtuk, azóta 142,24 forint tranzakciós díjat számít fel azoknak az előfizetőinek, akik a T-Home és T-Mobile számlákat postai csekken vagy a vállalat ügyfélkapcsolati pontjain személyesen fizetik be.
A postai befizetés hátrányos megkülönböztetése azonban korántsem újdonság a hazai piacon. A Telenor 2008 augusztusa óta 127 forint telefonszámla-befizetési díjat számol fel a csekkes ügyfeleinek és azoknak, akik az értékesítési pontokon egyenlítik ki a számlát. Az Invitel a készpénz-átutalási megbízások postai díját szintén ráterheli a fogyasztókra, az ügyfélszolgálati befizetésekért viszont nem kér felárat.
Néhány aktualitás
A törvénymódosítás ezen felül „az előfizetők védelme érdekében” több pontban módosítja az Eht. előfizetői szerződésekre (módosítás, felmondás, elévülés, hatósági eljárás megindításának rendje) vonatkozó rendelkezéseit is. Egyebek mellett a javaslat szerint a már megkötött határozott idejű szerződéseket a szolgáltató nem módosíthatja egyoldalúan „a körülményekben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva”, ha a jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek alanya az érintett szolgáltató. Ez a paragrafus a tavaly bevezetett új távközlési adóhoz hasonló terhek előfizetőkre történő áthárítását zárja ki.
Láthatóan a 900 MHz-es frekvenciaaukció tanulságait leszűrve nyúl hozzá a javaslat az ilyen eljárások eredményét érintő jogorvoslati folyamathoz. A módosítás gyorsabb eljárást ír elő ezek esetében: az árverést vagy pályázatot lezáró határozat felülvizsgálata 15 napon belül közvetlenül a Kúriától kérhető – nem az NMHH-nál, majd a Fővárosi Törvényszéknél, ahogy jelenleg –, és a Kúria határozatával szemben perújításnak nincs helye. A jogorvoslati folyamat egyedi kezelését ezekben az esetekben a szöveg azzal indokolja, hogy mivel a frekvenciahasználati joghoz jellemzően piacra lépési és hálózatépítési határidők is társulnak, „össztársadalmi, összgazdasági és piaci érdek egyben”, hogy minél magasabb fokon és minél előbb bírálják el a fellebbezéseket.
