Az Egyesült Államokban a lakosság több mint 75 milliárd szöveges üzenetet küld el egyetlen hónap alatt, a döbbenetesen nagy forgalom oroszlánrészét 13 és 17 év közötti fiatalak bonyolítják – állítják kutatók. Egy Nielsen-felmérés szerint az átlagos amerikai tinédzser közel kétezer sms-t küld el havonta, és mintegy 203 telefonhívást végez.
Az MSNBC.com tudományos-technológiai rovata egy 15 éves lányt mutat be, aki saját bevallása szerint – bizonyára némi túlzással – meghalna, ha a mobilját elszakítanák tőle. Egy tipikus, saját maga szerint is függő tinédzserről van szó: sms-t ír az iskolában, otthon, az autóban, házi feladat írása alatt, edzés után és kutyasétáltatás közben is, akár napi kétszáz darabot. Nem is beszélve arról, hogy a készüléket természetesen magával viszi az ágyba lefekvés előtt. Általában négy különböző személlyel kommunikál, a barátjával sms-ben vitatkozik – a múltban egyikükkel így is szakított. Meg is van az eredménye az állandó pötyögésnek: a lány édesanyja az egyik „üzenetekben sűrű” hónapban összesen 6473 sms forgalmazásáról kapott tájékoztatást. A szöveges üzenetek anyagi vonzata a családnak nem jelent komoly megterhelést, az anyuka inkább arra kíváncsi, vajon az sms-generáció mit tanulhat és mit veszíthet a mondattöredékek, rövidítések és emotikonok tengerében úszva.
A cikkben több kutató a helyesírási ismeretek hanyatlására, a csökkenő szókincsre és a fogalmazási képességek gyengülésére hívja fel a figyelmet. Sőt, egyesek szerint az állandó szöveggépelés kapcsolatba hozható koncentrálási nehézségekkel is, mások pedig egyenesen függőségről, mentális betegségről beszélnek.
Másként látja a helyzetet egy pennsylvaniai egyetem professzora: elmélete szerint a mennyiség növekedése egyenes út a minőségbeli növekedéshez – mostanában pedig történetesen a mennyiségbeli növekedés fázisában vagyunk. A tanár úgy véli, a diákjai körében két lépcsőben is megfigyelhető volt az írási képességek jótékony fejlődése: először a 90-es évek közepén az e-mailek népszerűsödésével, majd később a mobiltelefonokon található billentyűzetek elterjedésével.
A szakemberek társadalmi megvilágításban is szemlélik az sms-lázat. A tinédzserek nyilvánvalóan sokkal több üzenetet írnak, mint amennyi hanghívást bonyolítanak – a folyamat egyénre gyakorolt hatásairól, mint például a koncentrálóképességben, a társasági életben, az írási képességekben vagy a családi kapcsolatokban történt esetleges változásokról a szakértők szerint a technológia megjelenése óta eltelt idő rövidsége miatt még nem lehet meggyőző adatokat, eredményeket szemléltetni.
A kutatók pozitív hozadékokról beszélnek, amikor a fiatalok kapcsolattartási lehetőségeit említik: a tinédzsereknek előnyére szolgál, ha jelenlétüket képesek megosztani másokkal, ugyanis az effajta „megerősítés” a társadalmi életben mindenki számára fontos. A családok számára a szöveges üzenetek eddig sosem látott kényelmet hozhatnak az egymással történő kapcsolattartásban. Ugyanakkor más kutatók felvetik az állandó „vigyázó szemek” problémáját: a fiatal sosem érezheti úgy, hogy végre egyedül van, még metrózás közben sem, hiszen a szülők bármikor elérhetik a zsebében lapuló készüléken keresztül. Ehhez kapcsolódóan felvetik a kérdést: vajon az sms és a hasonló technológiák hatással vannak-e az egyedüllétre, illetve gondolhatjuk-e azt, hogy az érzéseink addig nem is érzések, amíg meg nem osztjuk őket.
