Hirdetés

Nyáron korábban halnak a merevlemezek

Hirdetés

Az adatmentésre specializálódott Kürt szerint a nyár a viharok és az esőzések okozta beázások miatt az egyik legveszélyesebb időszak a számítógépes rendszerek fizikai biztonsága szempontjából. A társaság statisztikái azt mutatják, hogy a ebben az időszakban a természeti hatásokból fakadó adatvesztések okozzák a fizikai meghibásodások közel felét.

A Kürt Csoport 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait, és 2002 óta készít statisztikákat az informatikai katasztrófák kiváltó okairól. Ezek fizikai (hardver – 60%) vagy logikai (szoftver – 40%) okokból következnek be. Az összes beérkező, fizikailag meghibásodott adattároló 70-80 százaléka működési meghibásodás miatt kerül a céghez. A további 20-30 százalék valamely természeti-környezeti hatásból fakadó adatvesztés. A károsodások legnagyobb részét a szélsőséges hőmérsékleti hatások okozzák (55%), a környezeti behatásra történt adatvesztések 30 százalékát elektromágneses jelenségek okozzák, víz- és tűzkár, valamint egyéb környezeti katasztrófajelenségek – földrengés, robbanások – 15 százalékos arányban fordulnak elő.

Az adatok szerint ezeknek az adatvesztéseknek a túlnyomó része az év két meghatározott időszakában következik be: télen és nyáron. A társaság nemzetközi – német és osztrák – telephelyein is megfigyelhető, hogy a nyári időszakban számos szabadtéri és fél-szabadtéri helyszínről érkeznek adatmentési, helyreállítási megbízások, csakúgy, mint a tavaszi áradások idején. Az év eleji németországi áradásokkor például az árvíz elöntötte egy 50 fős nyomda telephelyét, és a gyár irányítását végző központi számítógép használhatatlanná vált. A Kürt adatmentése révén az adattárolókról visszamentett adatbázist már egy új rendszerben indították újra. A gyors mentésnek köszönhetően az ilyen esetekben szokásos 1 hónapos kiesés helyett 3 nap után sikerült folytatni a nyomdai munkálatokat.

A leggyakoribb vízkáros adatvesztés áldozatai az elázott adathordozók, amelyeket sajnos a felhasználók a vélt kiszáradás után megpróbálnak újra üzembe helyezni. Ezek a kísérletek legtöbbször az eszköz tönkremenetelével és/vagy elektromos zárlattal végződnek. Végzetesek lehetnek a közeli vagy direkt villámcsapások is, melyek feszültségingadozással járnak, így könnyen okoznak adatvesztéshez vezető meghibásodásokat.

A Kürt általános adatmentési sikeressége 82 százalékos, vízkárt és elektronikus sokkot elszenvedett adattárolóknál viszont jóval alacsonyabb, 50-60 százalék körül van. A cég szerint ezért is különösen fontos, hogy az ilyen típusú környezeti hatásokat is vegyék figyelembe például szerverszobák tervezésekor vagy a számítógépek, kiszolgálók telepítésekor.

„Figyelnünk kell arra, hogy adatainkat és ezek biztonsági mentéseit megfelelő helyen tároljuk. Ami azonban a leglényegesebb, hogy ha a baj már megtörtént, mielőbb keressünk szakembert” – tanácsolja Kmetty József, a Kürt Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a felhasználói adatmentési kísérletek az esetek 95 százalékában sikertelenek. A cég szerint minden újraindítási vagy visszaállítási kísérlet rontja az adatmentés esélyeit, és a legtöbb esetben a felhasználók próbálkozásai adják meg a kegyelemdöfést az adathordozóknak.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények