Az NVIDIA tényleg fontolgatja a CPU-fejlesztést!

Michael W. Hara
Michael Hara

„Ez nem kérdés. A kérdés az, hogy mikor” – válaszolta az NVIDIA egyik vezetője a héten arra a kérdésre, hogy tervezik-e általános célú, x86-os utasításkészletet használó mikroprocesszor piacra dobását. Ez volt az első alkalom, hogy a kaliforniai vállalat hivatalosan is nyilatkozott CPU-piaci ambícióiról, melyekről évek óta pletykál a szaksajtó.

Amint a bit-tech.net beszámolójából kiderül, Michael Hara befektetői kapcsolatokért felelős igazgató egy, a Morgan Stanley által szervezett konferencián viszonylag hosszan válaszolt az elemzői kérdésre. Az NVIDIA-nak – magyarázta – már ma is van általános célú rendszerchipje, az ARM-alapú Tegra, és „idővel az x86-os piacon is lesz értelme ugyanilyen megoldással előállni.” Ma erre még nincs égető szükség, mert az Intel Atom és a vállalat Ion platformjának párosa kielégíti az igényeket, de „két vagy három év múlva, azt gondolom, már lesz értelme.”

Hirdetés

Hara többször világossá tette, hogy elsősorban a system-on-a-chipek (SoC – azaz minden fontos vezérlőchipet integráló félvezetők) szegmensében gondolkodnak, és nem céljuk versenyre kelni a nagy teljesítményű x86-os CPU-kkal. Kétségtelen, hogy e piacban óriási a potenciál – ezt célozza meg az Intel és a TSMC minap bejelentett együttműködése is.

Az elhangzottakat újságírói megkeresésre később az NVIDIA szóvivője is kommentálta. Derek Perez megjegyezte, hogy „folyamatosan mérlegelik a stratégiai lehetőségeket”, de „erről a kérdésről még nem született döntés, és azt sem tudom megmondani, hogy mikor fog.”

Beigazolódott a sejtés

Az NVIDIA processzorpiaci terveiről először a The Inquirer írt évekkel ezelőtt. A grafikus processzorok (GPU), alaplapi lapkakészletek és újabban alkalmazásprocesszorok fejlesztésében utazó vállalat belépőjét az Intel és AMD által uralt PC-kompatibilis mikroprocesszorok piacára a brit lap újságírója, Charlie Demerjian azóta valószínűsíti, hogy a cég bekebelezte a 2005-ben gründolt és már egy évvel később tönkrement Stexar Corporation mérnökcsapatát, vagy legalábbis annak egy részét.

Ezt az ismeretlenségből kitörni nem tudó start-up vállalkozást olyan volt Intel-mérnökök hívták életre – köztük a Pentium Pro, Pentium II, III és 4 processzorok fejlesztésében fontos szerepet játszó Randy Steck –, akiknek évtizedes tapasztalata volt az x86-os chipek tervezésében. A Stexar az interneten róla fellelhető töredékes adatok szerint multimédiás feladatokra alkalmas, saját SIMD utasításkészlettel rendelkező digitális jelfeldolgozó processzort (DSP) tervezett építeni x86-os alapokra, és kérészéletű működése során együtt dolgozott az Advanced Micro Devicesszal (AMD), az Intel riválisával.

Nagy kérdés azonban, hogy ha annak fejlesztése mellett dönt, miként képzeli piacra dobni CPU-ját az NVIDIA: a vállalatnak ugyanis nincs licence az x86-os utasításkészletre – amely az Intel találmánya –, és sovány az esély arra, hogy valaha is lesz.

Azóta történt

  • Az Nvidia beperelte az Intelt

    Elmérgesedett a felek licencvitája. A kérdés az, hogy a GPU-fejlesztő jogosult-e chipkészletet gyártani az új Intel-processzorokhoz.

  • Kell az Nvidiának a VIA?

    A friss pletykák szerint a kaliforniai vállalat részesedést akar vásárolni tajvani riválisában. Kérdés, hogy miért.

  • Processzorpiac: 2008 az Intelé volt

    Az AMD és a kisebb gyártók is veszítettek a részesedésükből, egyedül a domináns chipgyártó tudott javítani. Az Atom sikere is segített valamit.

Előzmények

  • Taktikát vált az Intel

    A TSMC-vel kötött szövetséggel az ARM által uralt piacokra remél betörni a processzorgyártó. A csodafegyver az Atom.

  • Beperelte az Intel az Nvidiát

    Nem tudtak megegyezni a felek az új processzorok licenceiről, ezért került bíróság elé az ügy. A vita tárgya a Core i7 chipeknél bevezetett új pont-pont összeköttetés.

  • Borzasztó negyedévet zárt az Nvidia

    Sem a GPU-k, sem a chipkészletek nem fogytak, ezért az árbevétel 60 százalékot zuhant. A vállalat abban bízik, hogy innen csak felfelé lehet mászni.

  • Titokban CPU-t fejleszt az Nvidia?

    Tényekkel alá nem támasztott, vad teóriával állt elő az egyik brit szaklap. Az elmélet alapja spekuláció és szóbeszéd.