A mai napon két fontos, a magyar internet jövőjét illető hír is napvilágot látott. Az egyik tudósítást a Népszabadság közölte, amelyben piaci forrásokra hivatkozva arról írnak, hogy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nem zárkózik el a frekvenciadíjak rendszerének újratárgyalásától. Ez röviden azt jelentené, hogy egy olyan struktúra kialakítása következtében, ahol a mobilcégekre kisebb teher járulna a széles sávú hálózatok kiépítése és működtetése kapcsán, jelentősen felgyorsulhatna a vezeték nélküli internetezés fejlesztése, és a jelenlegi 50-60 százalékos lefedettség egy-két éven belül a száz százalékhoz közelíthetne. Habár a tudósítás felépítése és megszövegezése azt sugallja, hogy a „piaci forrás” valójában a nyilatkozó Beck György, a Vodafone Magyarország köztudottan kiválóan lobbizó vezetője, és kormányzati megerősítésről eddig még nem tudunk, a hír mégis jelzi, hogy változások várhatóak a magyar informatika e területén.
A másik fontos híradás az új európai uniós távközlési irányelvekhez kapcsolódó jogharmonizációs előkészítő munkát végző Nemzeti Hírközlési Hatóságtól (NHH) érkezett, s eszerint június 30-án nyilvános meghallgatást tartanak a magyarországi széles sávú piacok piacelemzési határozatainak előkészítése érdekében. A szabályozás megújításának a célja a további fejlődésének elősegítése, a verseny intenzitásának növelése, a beruházások ösztönzése és a fogyasztói érdekek minél erőteljesebb érvényesítése – áll a közleményben.
Az NHH havi gyorsjelentései szerint Magyarországon több mint 1,8 millió vezetékes széles sávú internet-előfizetés van, ezen belül több mint egymillió kábeles, és a vezetékes előfizetések mellett egyre többen veszik igénybe a mobilinternetes szolgáltatásokat is. A hatóság piackutatási adatai szerint a magyar háztartások közel fele rendelkezik valamilyen széles sávú internetes – DSL, kábel, asztali, illetve hordozható számítógépen használt mobilinternetes – előfizetéssel. Az Európai Bizottság által a nemrégiben publikált, az Európa digitális versenyképességéről szóló jelentés szerint a háztartások széles sávú hozzáféréseinek aránya alapján Magyarország a 27 tagállam között a 16. helyen áll, megelőzve többek között Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot, Csehországot vagy Szlovákiát.
A nyilvános konzultáció a jelenlegi és a jövőbeli széles sávú szolgáltatások fejlődését, valamint a magyarországi széles sávú piac alakulását is alapvetően meghatározó nagykereskedelmi piacelemzési határozatok előkészítését szolgálja. Az egyik piac megnevezése a „Nagykereskedelmi hozzáférés a helyhez kötött hálózat (fizikai) infrastruktúrájához”, a másik pedig a „Nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési szolgáltatási piac”.
A piacelemzési eljárások keretében az NHH vizsgálja a hagyományos távközlési hálózatokon túl az optikai és kábeles, illetve a vezeték nélküli hálózatokat is. Az eljárás eredményeképp az NHH ki fogja jelölni a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő kötelezettségeket és meghatározza a beazonosított piaci problémákkal arányos és indokolt új kötelezéseket, egyben áttekinti a technológia fejlődéséből eredő migráció, valamint az átmeneti időszak szabályozási igényeinek kérdéseit is.
A nyilvános meghallgatás célja, hogy az NHH megismerje a piaci szereplők álláspontját, hogy azokat a határozatok meghozatala során kellő súllyal tudja figyelembe venni. Az NHH a nyilvános meghallgatással kapcsolatos előkészítő információkat június 16-ig fogja közzétenni. Az érdekeltek álláspontjukat, javaslataikat, észrevételeiket legkésőbb a meghallgatáson, szóban vagy írásban terjeszthetik elő. Az NHH az elektronikus úton érkezett észrevételeket legkésőbb 2010. június 23-ig a honlapján hozza nyilvánosságra.
