Jack Dorsey, a Twitter ügyvezetője tényleg eladta NFT-ként az első tweetjét: Sina Estavi, a malajziai Bridge Oracle blockchainvállalat ügyvezetője vette azt meg, 2,9 millió dollárért.
Miközben az NFT-láz váratlanul gyors tempóban terjed, a befektetések őrült tempóban emelkednek, sorra érkeznek a hajmeresztő bejelentések is. A Sophia nevű humanoid robot például elkészítette az első digitális alkotását, amelyet a mai napon aukcióra is bocsátanak, természetesen NFT-ként. A robot állítólag az emberekből merített inspirációt, és a jövőben együttműködne emberekkel hasonló alkotások kapcsán.
A mesterséges intelligenciával megalkotott digitális alkotásról azt mondta a Sophia nevű robot, hogy reméli, tetszik a munkája az embereknek, és együttműködhet az emberekkel új, izgalmas módon. Hozzátette: az algoritmusai soha nem látott, egyedi mintákat hoztak létre, és szerinte a gépek lehetnek kreatívak. A robot digitális alkotásának elkészültét egyébként az olasz digitális művész Andrea Bonaceto segítette. Az alkotás a Sophia Instantiation nevet viseli, egy 12 másodperces MP4 fájlról van szó, jár mellé egy fizikai kép is. A sikeres aukció után a robot beszélget majd a vásárlóval, tanulmányozza az arcát, és ez alapján elvégzi az utolsó ecsetvonásokat. Így az új tulajdonos adatai is beépülhetnek az egyedi alkotásba.
Bonaceto szerint az együttműködés meghatározó fontosságú a művészet világában és a technológiai szektorban egyaránt. Hozzátette, nyitott az út, hogy a mesterséges intelligenciára építő robotok és az emberek együtt dolgozzanak. Pablo Fraile műgyűjtő szerint a robot alkotása egy elképesztően fontos történelmi alkotás. Ő egyébként Beeple alkotásaiból is vásárolt, utóbbi adott el 69 millió dollárért egy alkotást, NFT-ként. Egy amerikai galéria külön kiállítást is nyit a Sophia nevű robotnak és alkotásainak – a IV Gallery vezetője szerint a robot korlátlan szabadságot élvez, bármit megtehet, és lenyűgöző látni ezt az alkotási módot.
Mindenki nagy bevételt akart, mindenből lesz NFT
Miközben egyesek az AI-alapú művészet korát emlegetik, addig elmondható, hogy lassan minden cég megpróbálja eladni a digitális fotókat, videoklipeket és tokeneket NFT-ként. Miután a Quartz az egyik cikkét NFT-ként kínálta eladásra, még a Time magazin is fejest ugrott ebbe. Létre is hoztak három kriptocímlapot hangzatos kérdésekkel, majd felrakták a SuperRare NFT-aukciós oldalra. A kikiáltási ár 10 ether, vagyis úgy 18 ezer dollár, de az egyikért már több mint a dupláját is megadták.
[+]
Mire jó egy ilyen NFT? Alapvetően egy blockchain-alapú tanúsítványról van szó, amely igazolja, hogy az illető a tulajdonosa egy digitális alkotásnak (vagy tweetnek akár). A vásárló korlátozott jogokat kap az alkotás digitális kiállításához, a tényleges kreatív jogok az eredeti alkotónál maradnak. Maga az alkotás bárki számára ugyanúgy hozzáférhető a weben. Nagy gondot okoz, hogy a megvásárolt NFT-khez kötődő tartalmak a vásárlás után gyakran eltűnnek vagy megváltoznak, de ömlenek az ágazatba a befektetők, mert az új bitcoint látják benne, és abban reménykednek, hogy többszörös áron adhatják tovább a vásárlásaikat.
[+]
Az NFT-üzletre rengeteg hihetetlen példát lehetne mondani, beszállt a piacra például a Taco Bell, digitális chipset árult a Pringles, illetve digitális pizzaszeleteket a kanadai Pizza Hut. Sokszor persze marketingtrükkről van szó, de a gyors pénzszerzés reményében megszámlálhatatlan, hogy milyen sok hajmeresztő ajánlat kerül elő. Adtak már el például 500 ezer dollárért digitális otthont is a Marson. Olyan is akad, aki szellentésekről készített hangfelvételt árul NFT-ként – akkora a sikere, hogy egyedi szellentéseket is kínál már NFT-ként. Emellett egy WC-papírgyártó is kínál profiljába vágó illusztrációkat, szintén anyagi és népszerűségi sikerrel.
A befolyt összegeket pedig nem minden szereplő fordítja jótékony célra vagy az eladás miatti környezeti terhelés enyhítésére.
