A DappRadar piaci adatai szerint sokan megőrültek 2021-ben az NFT-kért, legyen szó rajzolt majmokról, színes képkockákról és Paint-rajzokról, egyébként bárki által elérhető videoklipekről, szellentések hangfelvételeiről vagy digitális marsi lakásokról, esetleg mesterséges intelligencia rajzairól vagy luxusmárkák virtuális termékeiről a metaverzumban.
Hirdetés
A jelentések szerint az NFT-k értékét olyan gyorsan fújták fel a spekulánsok, hogy néha napokon belül továbbadták azokat jelentős nyereség mellett. Nem csak a művészeti ágazat ugrott fejest a piacba, népszerű márkák, mint a Coca Cola vagy a Gucci is adtak már el NFT-ket.
Míg 2020-ban 94,9 millió dollárnyi NFT cserélt gazdát, addig a 2021-es eladások összértéke 24,9 milliárd dollár fölött alakult. A becslések erősen eltérőek lehetnek, a DappRadar tíz blokklánc adatait gyűjti mindenesetre (az offchain és aukciósházak által bonyolított üzletek nem kerülnek bele a statisztikába, tehát az NFT-ipar valójában jóval többet érhet).
Elemzők megjegyezték, hogy az NFT-kre elköltött pénz nagyjából egyenértékű azzal az összeggel, amit a COP26 keretében a szén visszaszorítására költenek vagy amennyit a Világbank koronavírus elleni vakcinákra költ.
Az NFT-k eladásai egyébként augusztusban értek a csúcsra, majd egy három hónapos lejtő után decemberben találtak magukra az OpenSea piactér adatai szerint. Az NFT-eladások a jelek szerint nincsenek összhangban a kriptopénzek árfolyamváltozásaival. A tranzakciók 85 százalékát egyébként az NFT-kereskedők 10 százaléka végzi a Nature szerint. A legnépszerűbbek a gyűjthető NFT-k, majd a művészeti alkotások, de nagyon sok pénzért adnak el a metaverzumokban is „területeket”. A Republic Realm virtuális ingatlanbefektető például 4,3 millió dollárt fizetett a virtuális The Sandboxban biztosított területért.
Miért költenek egyesek fizikailag nem létező dolgokra ennyi pénzt? Rengeteg válasz van a kérdésre, egyesek szerint azért, mert ezzel bizalmat szavaznak a metaverzumnak.