Az elmúlt öt évben látványosan javult a világ legszegényebb országainak infokommunikációs ellátottsága – derül ki a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) friss jelentéséből, amely az ENSZ legelmaradottabb országok felzárkóztatását célzó ún. brüsszeli cselekvési tervének félidejében értékeli a fejleményeket. A dokumentum kiemeli, hogy az 50 e kategóriába sorolt ország közül 25 már most teljesítette a programban meghatározott telefonsűrűségi – azaz a 100 lakosra jutó vonalak számára vonatkozó – célkitűzést. A legtöbb országban több mint kétszeresére nőtt ez a mutató 2000 óta, de előfordult 20-szoros növekedés is. Az éllovasok természetesen a kisebb szigetállamok, a Zöld-foki Köztársaság, a Maldív-szigetek és Szamoa, valamint a kisebb államok – mint Gambia, Lesotho és Mauritánia – voltak, melyek közül nem egyben 44-re nőtt a 100 lakosra jutó vonalak száma.

E mutató nagy léptékű fejlődése javarészt a mobiltelefónia előretörésének köszönhető. Amint Cosmas Zavazava, az ITU illetékes vezetője mondja: „Az elmúlt években jóval dinamikusabban nőtt a mobilszektor a legelmaradottabb országokban, mint a vezetékes. 2005-ben a mobil-előfizetők száma közel megkétszereződött.” 2000 és 2005 között ez a szegmens átlagosan évi 82 százalékkal bővült, miközben a vezetékes szektorban a növekedés 12 százalékos volt. Érdekes adat, hogy a teljes vizsgált piacon a mobil-előfizetések 90 százaléka prepaid (feltöltőkártyás), ami annak fényében korántsem meglepő, hogy számos olyan ország van – például Dzsibuti, Afganisztán, Csád, Niger vagy Eritrea –, ahol kizárólag ilyen csomagokat használnak.

Javulnak az internetpenetrációs mutatók is, miközben egyre nő az érdeklődés a széles sávú hozzáférések iránt. A jelentés szerint 2005-re az internetellátottság beérte a vezetékestelefon-ellátottsági mutatókat, és több országban elérte az 5 százalékot. És bár a széles sávú szolgáltatás több elmaradott államban sem indult még el, a kereslet nyomásának engedve egyre többen mozdulnak el a modemes hozzáférés felől ebbe az irányba. Szenegálban például az összes internet-előfizető 89 százaléka DSL-kapcsolattal rendelkezik, miközben Laoszban ugyanez az arány szerény 2 százalék. A dokumentum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy számos országban a szabályozások elavultsága akadályokat gördít a gyors fejlődés elé.