Hirdetés

Nem ismerjük, de szeretjük

Hirdetés

A magyar lakosság jelentős része kész befogadni és széleskörűen alkalmazni a különböző biometrikus azonosító módszereket annak ellenére is, hogy többségük még soha nem próbálta, magát a kifejezést sem ismeri, és nem rendelkezik róla mélyebb tudással – áll a Polygon Informatikai Kft. felmérésében. A cég nem reprezentatív közvélemény-kutatása a biometrikus azonosítási eljárások ismertségét vizsgálta, illetve, hogy ezek az ismeretek mennyire mélyek és honnan származnak. Kiderült, hogy bár a „biometrikus azonosítás” kifejezést kevesebben ismerik, lényegében – miután a második kérdésből kiderül, miről is van szó egyáltalán – csak 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott róla. A válaszadók 42 százaléka, akik már hallottak a módszerekről, forrásként a filmeket jelölte meg. Jelentős részük olvasott vagy híradásokból hallott a dologról. Az ujjlenyomat-azonosításról majd mindenki hallott már, de az írisz- vagy retinaazonosítás sem volt ismeretlen 68 százalék számára. Ugyanakkor ez a viszonylagos ismertség – mint az a kérdésekre adott válaszokból kiderül – elméleti jellegű. A megkérdezettek csak mindössze 13 százaléka vallotta azt, hogy személyesen is találkozott már ilyen eszközzel, esetleg ki is próbálta, használta azt.

Az ismertségre vonatkozó kérdések felemás eredményei ellenére a válaszadók majdnem fele már hallott arról, hogy különböző jogvédő szervezetek aggályaiknak adnak hangot a biometriával kapcsolatban. Mindazonáltal 41 százalék úgy véli, hogy a biometrikus azonosítás megfelelő garanciák esetén nem csorbítja az emberi jogokat, további 17 százalék szerint bár csorbítja, az eljárás által kínált biztonság fontosabb, 18 százalék pedig egyáltalán nem aggódik. A válaszadók negyede gondolta úgy, hogy a biometria mindenképp csorbítja vagy csorbítaná az emberi jogokat, a többség tehát így vagy úgy, de elfogadná a biometrikus azonosítás széles körű használatát.

A válaszadók összessége a biometrikus azonosító módszereket elsősorban a határforgalomban, banki ügyintézéskor és vásárlás során, illetve a hivatalos ügyek intézésekor tartotta kívánatosnak. Ott, ahol már most is technikai eszközök használatára van szükség (bankkártyaműveletek, különböző PIN-kódot, jelszót igénylő alkalmazások), a hölgyek kitörő lelkesedéssel üdvözölnék ezek ujjlenyomat-alapú leváltását.

Megállapítható tehát, hogy a magyar lakosság jelentős része kész befogadni és széleskörűen alkalmazni a különböző biometrikus azonosító módszereket annak ellenére is, hogy többségük még soha nem próbálta, magát a kifejezést nem ismeri, és nem rendelkezik róla mélyebb tudással. Ezen persze a közeljövő történései, mint például a biometrikus útlevelek elterjedése, majd változtat. A hangulat mindent egybevéve nem ellenséges, és a többség azt is látja, hogy hol, milyen esetekben könnyíthetné a megoldás a mindennapjaikat. Az új azonosító eljárások bevezetésére tehát nyitott a közönség, és könnyen megjósolható, hogy ez a szegmens a lakossági felhasználók körében is jelentős keresletre talál. A Polygon szerint az alkalmazáshoz szükséges hardver- és szoftvertermékek akár már a közeli jövőben milliárdos piacot jelenthetnek Magyarországon.

Előzmények