Hirdetés

A NASA és az ESA közös misszióban keresik az élet jeleit az Európán

Hirdetés

A European Geosciences Union (EGU) rendes évi gyűlésén Bécsben tegnap jelentették be az érintettek, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) közös missziót indítanak a Jupiter holdjához, az Európához, melyről a víz jelenlétét kimutató 2013-as első felfedezés után a közelmúltban több tudományos projekt is azt feltételezi a vizsgálatok alapján, hogy a felszínén lehetséges vagy lehetséges volt az élet kialakulása. Az élet jelei után kutató misszió indulását a 2020-as évek közepére tervezik.

A programban résztvevő Michel Blanc, a toulouse-i kutatóközpont (Institut de Recherche en Astrophysique et Planétologie – IRAP) munkatársa elmondta, hogy a projekt három fő elemre épül. Az első és legfontosabb cél, hogy egy szondát küldjenek a hold felszínére, és az ott 35 napon át gyűjtsön anyagmintákat, keresse az élet nyomait. A második elem az, hogy a hordozóegység, miután útjára bocsátotta a szondát, három hónapon át lézeres, mágneses és szeizmikus méréséket végezzen, melyek eredményei alapján alaposabban meg lehet ismerni az égitest szerkezetét, a felszín adottságait és összetevőit. A harmadik feladat pedig az, hogy amikor az orbiter munkája végeztével lezuhan az Európa felszínére, a zuhanás közben adatokat gyűjtsön és továbbítson a Földre a légkör összetételéről.

Ha minden terv sikeresen megvalósul, a küldetés körülbelül hat és fél évig fog tartani: ebből közel öt évet vesz igénybe, míg a szonda eléri a Jupitert, majd különböző manőverek után áll pályára az Európa körül. A misszió során két komoly kockázati tényezővel kell számolniuk, erre kell felkészíteni a szondát: egyrészt a Jupiter környékén intenzív sugárzás tapasztalható, másrészt pedig a mérések pontossága miatt a felszerelésnek teljesen sterilnek kell lennie, nem vihet magával semmilyen organizmust a Földről.

A leszállóegységet eredetileg a NASA önállóan tervezte volna (akik egy márciusban bejelentett küldetésben, az Europa Clipperben egy másik, le nem szálló szondát is elküldenek az Európához), de most a nemzetközi együttműködés kialakítása után újragondolják az alapokat is, hogy mindkét ügynökség azt adja be a közösbe, amiben a legjobb.

Azóta történt

Előzmények