Még egy évet csúszik az erős hitelesítés bevezetése az online vásárlásoknál

A döntésről Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszélt az MTI-nek, indoklásképp pedig elmondta, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) 2019. június 21-én kiadott véleménye lehetőséget biztosított a nemzeti hatóságok számára, hogy egyedi felkészülési időt adjanak a pénzforgalmi szolgáltatók számára a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus e-kereskedelmi fizetéseknél az erős ügyfél-hitelesítés.

Egyelőre nem megy

A jegybank feltérképezte a hazai szereplőket, és azt tapasztalta, hogy nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Kiderült az is, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfél-hitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban – ismertette az MNB alelnöke.

Hirdetés

Patai Mihály elmondta, hogy a probléma nem magyar sajátosság. Az uniós pénzforgalmi szolgáltatók többsége – szakmai szervezetein keresztül – jelezte a nehézségeket az EBH-nak és halasztást kért, de uniós szinten a szeptemberi határidő meghosszabbítására jogszabályi úton már nem volt lehetőség. Ezért is született meg az EBH júniusi véleménye, amely lehetőséget adott a nemzeti hatóságoknak arra, hogy további felkészülési időt biztosítsanak.

Magyarországon évente körülbelül 20 millió alkalommal vásárolnak elektronikus áruházakban, mintegy 260 milliárd forint értékben. Ennek közel fele ráadásul – magyar kártyákkal – európai internetes áruházakban bonyolódik, ahol nem csak a magyar szolgáltatók felkészültségétől függ az ügyfelek sikeres hitelesítése – mutatott rá az alelnök.

A visszaélések mértéke a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is elhanyagolható volt Magyarországon, aránya az MNB adatai alapján a káresetek számát és értékét tekintve egyaránt 0,02 százalék alatt volt. Az MNB alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a visszaélések jelentős része, több mint 80 százaléka az online, határon átnyúló kártyás fizetéseket érinti.

Megelőzés

Patai Mihály hozzátette: amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók szeptember 14-től az új szabályozásnak megfelelően járnának el – miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfél-hitelesítésre –, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk, ami nem lenne jó sem a vásárlóknak, sem a kereskedőknek. A felmerült probléma egységes kezelése pedig csak egyedi póthatáridő engedélyezésével volt megvalósítható.

Jelezte azt is, hogy uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új véghatáridőt, így előfordulhat, hogy az EBH a hazai 12 hónapos hosszabbítástól eltérő időpontot jelöl meg. Az eddigi szakmai egyeztetések alapján azonban ez várhatóan nem lesz egy évnél kevesebb, amennyiben pedig több lenne, az MNB mérlegeli, hogy biztosít-e további felkészülési időt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára.

Az MNB azért hozta meg most a döntését, mert nem akarta, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók rendezetlen helyzetben találják magukat a jogszabály hatályba lépésének időpontjában. Ezzel biztosítható, hogy az online bankkártyás fizetések továbbra is a megszokott rendben mehessenek – mondta Patai Mihály.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények