Hirdetés

Milliárdos idei támogatás a távmunkának

Magyarországon még gyerekcipőben jár a távmunka, miközben a világ számos országában már igen nagy népszerűségnek örvend ez a munkáltató szempontjából költséghatékony foglalkoztatási forma.

Hirdetés

Szakértők szerint a világon egyre inkább növekszik az érdeklődés a rugalmas, mobil munkák, azaz a távmunkák iránt. Bár nem új fogalom Magyarországon, mostanában kezd itthon is egyre inkább ismertté válni, igaz, a jelentéstartalmát még mindig nagy zavar övezi. A távmunka nem más, mint a munkavégzésnek az a formája, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeres napi munkáját, amelynek eredményét kommunikációs csatornákon juttatja el munkaadójához. Az ilyen munkavégzésbe tehát feltétlenül beletartozik a munkaadóval való elektronikus kapcsolattartás, online kommunikáció. Ebből fakad egyik nagy előnye, hogy a közlekedést kiváltó elektronikus kapcsolattartás olcsóbb, hatékonyabb, rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé. Sokan hiszik azt tévesen, hogy a távmunka egyelő az otthoni munkával, pedig valójában annál szélesebb a fogalom: lényege a munkahelytől való függetlenség: a munkát ott végzi a dolgozó, ahol az számára a legkényelmesebb, ahol a munka környezete a legideálisabb. Természetesen az otthonról végzett távmunka a legelterjedtebb forma. A távmunkás foglalkoztatásban élen járó AT&T menedzsmentjének megfogalmazása szerint viszont "a távmunka olyan üzleti stratégia, amely a kommunikáción alapuló irodatechnológia hatékony használatával a rugalmas munkakörnyezetet támogatja, és ezáltal mérhető üzleti értéket teremt mind a vállalat, mind az egyén, mind a cég ügyfelei számára".

A távmunka tehát nem más, mint egy korszerű üzemszervezési módszer, amely alkalmazásának elsődleges motivációja a költségtakarékosság. Alkalmazásával a nagyvállalatok jelentős ingatlan- és rezsiköltséget spórolhatnak meg, valamint optimalizálni tudják erőforrásaikat. Az AT&T például e módszer alkalmazásával egy év alatt 150 millió dollárt takarított meg.

A távmunkának természetesen nem csupán előnyei vannak. Ha egy vállalat például távmunkásokat kezd el alkalmazni az irodai munkásai helyett, lehet, hogy csökkenti ezzel a vállalat rezsiköltségeit, viszont az esetleges személyes megbeszéléseknél számolnia kell a megnövekedett távközlési költségekkel. Továbbá gondolnia kell arra, hogy a távol dolgozókat is fel kell szerelnie a munkavégzésükhöz szükséges eszközökkel, s azok használatát be kell tanítani, aminek szintén vannak anyagi vonzatai. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez megéri a cégeknek, hiszen a távmunkások hatékonyabban dolgoznak: a JD Edwardsnál 25, az American Expressnél 43 százalékkal eredményesebbnek mutatkoztak azok, akik távmunkában dolgoznak a cégnek, mint a hagyományos módon foglalkoztatott alkalmazottak.

Az infrastruktúra, a szemléletmód még gátja a távmunka szélesebb körű elterjedésénekMagyarországgal ellentétben Európában és a tengerentúlon egyre népszerűbb a távmunka. A Gartner Group adatai szerint az ilyen módon foglalkoztatottak száma elérte a 137 milliót. Míg a távmunkások aránya 2002-ben az Egyesült Államokban 25 százalék, az Európai Unió (EU) tagállamaiban 13 százalék volt, addig Magyarországon ez az arány csak 0,4 és 2,6 százalék körül mozgott a szakértők szerint. Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke szerint a magyar kormány ezt az arányt az évtized végére fel szeretné vinni tíz százalékra - írja a Magyar Nemzet. Az Európai Távmunka Online (ETO) honlapján olvasható információk szerint a kutatások azt mutatják, hogy jelenleg Magyarországon nagyon kevés cég alkalmaz távmunkásokat. A közepes és nagy magyarországi vállalkozások kevéssel több, mint egyharmada elzárkózik a távmunkától, de körülbelül ugyanennyire tehető azon cégek aránya is, amelyek szívesen alkalmaznának távmunkásokat. Az ETO szerint a magyar cégek négy területet jelöltek meg, amely szerintük távmunka-lehetőségeket biztosíthatna a jövőben: a könyvelést, a piackutatást, a fordítást és az adatrögzítést.

A tavmunkainfo.hu információi szerint az elmúlt pár évben Magyarországon végzett távmunkakutatások kimutatták, hogy itthon az európai szinthez képest azért nagyon alacsony távmunkások aránya, mert a jelenleg távmunkát végzők nagy része úgynevezett kényszervállalkozó, aki csupán azért alapított céget, hogy számlaképes legyen. A vállalatok ugyanis jelenleg szervezetükön belül alig alkalmazzák a távmunkát, külsősök megbízása esetén pedig preferálják a költségként leírható szolgáltatásokat, kibújva a magas társadalombiztosítási terhek, személyi költségek fizetése alól. A klasszikus, alkalmazotti távmunka jelenléte tehát hazánkban elenyésző, elterjedését hátráltatja a konzervatív munkakultúra, a menedzserek újtól való ódzkodása is. A vállalatvezetők többségének problémát jelent elsajátítani a távol dolgozók irányításának képességét, az objektív eredménymérésen alapuló ellenőrzést, amely a távmunka alapja lenne. Ráadásul, a vállalatok ma még túlságosan költségesnek tartják a távmunkahelyek kialakítását - írja az ETO tanulmánya.Magyarországon a távmunka népszerűsítését számos objektív tényező is lassítja. Szemben az amerikai 50 százalék fölötti vagy az európai 40 százalék körüli penetrációval, itthon csupán az otthonok 18-20 százalékában található személyi számítógép, és ezek egyharmada is elavult, munkavégzésre, gyors adatcserére alkalmatlan gép. A KSH adatai viszont azt sugallják, hogy ma Magyarországon minden harmadik ember számítógépen dolgozik, ami egyben a távmunkás munkaeszköze is. Ha ez a gép megfelelő sávszélességű és biztonságos összeköttetésben áll a vállalattal, akkor onnan távolra is kitehető. A lehetőség tehát elvileg adott. A távmunka népszerűsítéséhez többek között korszerűsíteni kellene az informatikai infrastruktúrát, hogy minél több lakásban legyen széles sávú internetkapcsolat, csökkenteni kellene az internetezés költségeit, valamint növelni kellene az otthonokban lévő számítógépek számát - olvasható az ETO honlapján.

Hiányzik a megfelelő jogi háttér a távmunkához Annak ellenére, hogy számos előnye van a távmunkások alkalmazásának, mégis nehezen terjed a dolog Magyarországon. Ennek legfőbb okai többek között van az említetteken túl a jogi háttér tisztázatlansága és a tapasztalatok hiánya a távmunka olcsó, gyors és egyszerű bevezetésében. Vannak ugyan úttörői a távmunka vállalati alkalmazásának, a Matáv és a Mol személyében, amelyek 2001 óta alkalmaznak távmunkásokat, és létezik már egy cég is, NeGRAL Kft. néven, amely segítséget tud nyújtani a távmunka bevezetésében, de a fejlődés még lassú. A Matáv illetékesétől megtudtuk, hogy ők például jelenleg a vállalat szinte minden szintjén összesen 300 távmunkást alkalmaznak többek között szaktanár, projektmenedzser, számítástechnikai programozó és rendszerfejlesztő, műszaki ellenőr, értékesítő, ügyfélmenedzser, termékmenedzser, marketingmunkatárs, minőségellenőr, tanácsadó és gazdasági elemző munkakörökben. A távmunka további népszerűsítéséhez viszont a Matáv már csak közvetve, a széles sávú internet biztosításával tud hozzájárulni, ennek felvállalása kormányzati feladat lenne, nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak a Matáv illetékese. A NeGRAL egy általuk kidolgozott módszertannal igyekszik segíteni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek távmunkásokat szeretnének alkalmazni. Igaz, ez a módszertan csak elméleti támaszt nyújthat, de már kialakulóban van egy úgynevezett távmunkacsomag is, amely gyakorlati tanácsadást is magába foglal. Egyelőre úgy tűnik, a már meglévő példák és ez a segítség is kevés ahhoz, hogy a távmunka nagyobb teret nyerjen. Ehhez az állam támogatására is szükség lenne - a születőben lévő távmunkatörvény részben betöltheti ezt a feladatot. Simon Gábor elmondta az MTI-nek, hogy a kormányzat többféle intézkedést készít elő a távmunka ösztönzésére. Ezek között találhatók jogszabályi változások a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény és a munkaügyi felügyeletre vonatkozó jogszabály területén. A tervek szerint az adószabályozás is segítené a távmunkát alkalmazó munkaadókat. A kormány az idén a 2003-ban előirányzott egymilliárd forinthoz hasonló mértékű összeggel kívánja támogatni a távmunkát létesítő vállalkozásokat, amelynek elosztására kétféle pályázatot írnak ki: az egyik elsősorban a hagyományos munkahelyek távmunkahellyé való átszervezésére, a másik a fogyatékkal élők munkapiaci integrációjára koncentrál.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények