Hirdetés

Miért nem kell az internet?

Míg az elmúlt négy évben megkétszereződött az internethasználók aránya, a 14-69 éves korosztályban 27 százalékra nőtt, az utóbbi két negyedévben megtorpant a növekedés, a magyarországi internetpenetráció már stagnált – jelentette ki Duránszkai Gábor, a TNS ügyvezető igazgatója. A szakember a tihanyi Internet Hungary konferencián tartott előadásában elmondta: az otthoni penetráció alakulása terén a kelet-közép-európai régióban 2003-tól – komoly hátrányból – megindult Magyarország felzárkózása, jelenleg a visegrádi országok átlagától 5 százalékkal maradunk el.

Az, hogy az otthoni felhasználók körében a betárcsázós (dial up) hozzáférések aránya csökkent, és a széles sávúaké nőtt, jót tett a szolgáltatók bevételének is, hiszen a havi pár ezer forintos költségű kapcsolatok helyett a 8-12 ezres hozzáférések száma gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy van olyan kereslet a piacon, amely vevő a többletszolgáltatásra.

Hirdetés

Nem érdekel

Bár az internetpenetráció terén már elértünk egy kritikus tömeget, bizonyos társadalmi csoportok továbbra is kirekesztettek – fogalmazott az ügyvezető. Érdekes módon az elmúlt öt évben nem csökkent a nemek közötti különbség: jelenleg a 15-59 éves korú férfiak 35 százaléka számít a világháló gyakori használójának, szemben a nőknél mért, kevesebb mint 30 százalékos aránnyal. Nem történt áttörés a korosztályi megoszlás terén sem: 2005 harmadik negyedében a 15-29 évesek adták a rendszeres internetezők 48 százalékát, szemben az öt évvel ezelőtti 60 százalék körüli aránnyal. A 40, de főleg a 60 év feletti korosztályban ugyanakkor az internet jelenleg a társadalomból kirekesztő funkciót foglalja el. A társadalmat lakhely szerint is tovább szegmentálja a net: Budapesten 45 százalék a heti rendszerességgel internetezők aránya, míg a városokban e szint harmadával, a falvakban negyedével lehet számolni. Hasonló a helyzet a végzettséget tekintve: az egyetemi, főiskolával rendelkezők körében 70 százalékos a penetráció, az érettségizetteknél ennek közel fele, míg a szakmunkásképzőt és csupán általános iskolát végzettek szinte egyáltalán nem tudtak bekapcsolódni az internet világába.

Az internet elutasításának indokai között kb. 40 százalékkal szerepelnek tartalmi kifogások, azaz nem érdekli, nincs rá szüksége. Ezen indokok, azaz az érdektelenség gyakorisága annál nagyobb, minél idősebb a válaszadó. További mintegy 25 százalék számára a költségek jelentik az akadályt, azaz ez a kör vagy a használatot, vagy az üzembe helyezést drágállja.

Mindez azt jelenti, hogy mivel 2004-től jelentősen csökkentek az internetezés költségei, és ezt a lakossági is érzékeli, a penetráció növeléséhez az internet megújulására, új tartalmakra van szükség – fogalmazott Duránszkai Gábor. A szakember úgy véli, ez már nem csak szabályozási, hanem társadalomkutatási kérdés is.

Az NHH elégedett

Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is jelentős eredménynek tartja az internet-hozzáférésének árának mérséklődését: míg néhány évvel ezelőtt a széles sávú internetelérés 13 000 forintba került, addig ma már csak 6000 forint körüli összegbe, s eközben a szolgáltatás minősége is javult – emelte ki. Az árak alakulását mutatja az is, hogy ma már csak az emberek 16 százaléka nem veszi igénybe azért az internetet, mert túl drága, miközben 46 százaléka azért nem, mert úgy véli, neki nem kell. A szolgáltatás fejlődését az jellemzi, hogy az idén az internetes cégek már a lakosság 80 százalékát érik el potenciálisan, míg tavaly ez az arány csak 58 százalék volt. A hatóságnak új céljai is vannak, s szeretné elérni, hogy minél nagyobb legyen a választás lehetősége a telekommunikációt és az internetet illetően. A felmérések szerint míg a vezetékes és a mobiltelefon-szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége gondolja úgy, hogy megfelelő a választék, addig az internetezőknek csak alig több mint 20 százaléka.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények