Miért it-nagyhatalom Izrael?

Hirdetés

Évek óta az egyik legsikeresebb tőzsdére menetel volt nemrégiben a New York-i Nasdaqon a Saifun nevű izraeli chiptervező vállalkozásé, amely új, a korábbiaknál kompaktabb (azaz kis helyre nagyobb kapacitást besűrítő) flashmemóriákat kínál. Mivel az utóbbi időben egyre több kicsi, de nagy teljesítményű eszköz, okos mobiltelefon, hordozható zenejátszó jelenik meg a piacon, e termékek iránt igen nagy az érdeklődés. Ennek nyomán a Saifun már licenceli technológiáját az Infineonnak, a Fujitsunak és a Sonynak, és várhatóan a Samsung az ügyfelévé válik. A kibocsátás 675 millió dollárra értékelte a céget, amellyel az beállt számos világszinten sikeres izraeli társa, az Amdocs, a Check Point, a Comverse és mások mögé a sorba – összegzi a fejleményeket a The Economist.

A Nasdaqon jegyzett társaságok többsége az Egyesült Államokban van bejegyezve, a második helyen Kanada áll, a harmadik Izrael, a közel-keleti ország egyedül kétszer annyi kockázati tőkebefektetést vonz, mint egész Európa – állítja Ed Mlavsky, az ottani technológiai ipar egyik veteránja, alapító-elnöke a Gemini nevű nagy izraeli kockázati tőkealapnak, a Saifun egyik befektetőjének. 2003-ben az izraeli export 55 százaléka volt a high tech fogalomkörébe tartozónak tekinthető árucikk, szemben az OECD 26 százalékos átlagával. Olyan ágazati nagyságok, mint az IBM, a Motorola és a Cisco kutatóközpontokat működtetnek a közel-keleti országban, és az Intel is ottani laborjában fejlesztette ki Centrino processzorát. Nem rossz teljesítmény ez egy mindössze 6,9 millió lakost számláló országtól, amelyet mindezek nyomán sokan csak második Szilícium-völgyként emlegetnek.

Már multiként születnek

Mlavsky számos körülménnyel magyarázza országa erősségét a high tech terén. Az első az ottani kormány által az informatika hajnalán adott támogatások sora. A közös amerikai–izraeli BIRD Foundation az 1970-es években már támogatta a kezdő technológiai vállalkozásokat, akkor, amikor a kockázati tőke még ismeretlen fogalom volt. Később, a Szovjetunió széthullása után a hatóságok segítették a jól képzett orosz bevándorlók letelepedését. Az állam melletti másik nagy segítő erő a hadsereg. „A sereg minden izraelivel kapcsolatba kerül, amikor az betölti 18 életévét, és ha valakiben esélyt lát arra, hogy gurítson valamit, annak katalizátorként segíti mérnökké, tudóssá válását” – mondja Mlavsky. A technológiához értőkre projektek kialakítását és vezetését bízzák, és lehetővé teszik nekik, hogy megtartsanak minden szerzői jogot az általuk kitalált újdonságokra vonatkozóan. Ez rengeteg „ifjú törököt” teremt az ágazatban, és amikor ezek bekerülnek az egyetemre, már gyakorlati tudással, problémamegoldó készséggel kezdenek hozzá tanulmányaikhoz. Izraelben minden tízezer alkalmazottból 135 mérnök – az USA-ban ez a szám 70, Japánban 65.

Némileg ellentmondásos módon Izrael hazai piacának kis mérete is ösztönzőleg hat az iparágra. Mivel ettől nem sokat várhatnak, az ottani cégek mindjárt az egyesült államokbeli vevőket célozzák meg. Ennek következtében már a kezdő vállalkozások is „minimultikként” lépnek színre és egyből a világ legerősebb versenypiacán kénytelenek megállni a helyüket. Emellett az ország csekély természeti erőforrásai önmagukban is arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy a szellemi tőkét igénylő ágazatokban próbáljanak szerencsét.

Természetesen a kulturális tényezőknek is megvan a maguk szerepe: míg az USA-ban a kezdő vállalkozások öt százalékát vezetik korábbi vállalkozásukban már tapasztalatot szerzett menedzserek, addig ez az arány Izraelben 30 százalék. „A bevállalós típus eleve pozitív megítélés alá esik az ottani kultúrában és a vállalkozók jellemzően inkább a sikerre hajtanak, mint a siker gyümölcseire” – teszi hozzá Mlavsky. Az izraeli vállalkozók jellemzően munkamániások, akik akkor sem változtatják meg életstílusukat, amikor befutott emberré válnak.

Másolásvédelem

Rossz hír a világ többi országának, hogy a közel-keleti ország e téren elért eredményeinek lemásolásához keveset vehetnek át az említett sikertényezőkből. Szingapúr balul végződött kísérlete, hogy biotechnológiai nagyhatalommá váljon, jól példázza ezt. A kockázatvállalási hajlandóságot és a vállalkozási készséget egyszerűen nem lehetett beleplántálni az alkalmazkodásra szocializált lakosságba, amelynek felsőbbséghez igazodó hajlamát despotikus társadalmak évezredei vésték be a viselkedésükbe. És persze például Nagy-Britannia sem fogja újra bevezetni a sorkatonaságot azért, hogy a hadsereg segítse a felnőtt korba lépő fiatalok informatikus-vállalkozóvá válását.

Azóta történt

Előzmények