Mi lesz a magyar diákok ingyenes Windowsával?

„Amennyiben a Microsoft Campus és Iskolai program meghosszabbítására az átmeneti időszak leteltéig nem kerülne sor, úgy az átmeneti időszakban beszerzett és telepített szoftverpéldányok használatára vonatkozó jog, csakúgy mint az ezt megelőzően a program keretében megszerzett valamennyi egyéb szoftverlicenc használatára vonatkozó jog, az átmeneti időszak utolsó napján megszűnik, és az érintett szoftverpéldányokat a Microsoft Campus és Iskolai szerződés rendelkezései szerint a számítógépekről haladéktalanul törölni kell” – figyelmezteti a felső- és középiskolai oktatásban tanulókat és oktatókat a Tisztaszoftver program honlapja arra, hogy mi a teendő, ha a hét végéig az amerikai szoftvervállalat és a gazdasági minisztérium nem jutna dűlőre a számukra ingyenes szoftverhasználatot biztosító megállapodás folytatásáról. A felek szerint azonban aggodalomra nincs ok, mert szombatig meg fognak egyezni, és így nem válnak majd egyik pillanatról a másikra illegálissá a diákok és tanárok számítógépeire telepített Windowsok és Office-ok.

Ezek grátisz biztosításáról még az Orbán-kormány egyezett meg annak idején a Microsofttal, majd 2005-ben a szabad demokrata vezetésű egykori informatikai tárca meghosszabbította a szerződést. Igaz, nem feltétlen lelkesedéssel. Addigra ugyanis kiderült, hogy gyakorlatilag egy, az állam számára nem előnyös szoftverbérlési konstrukcióról van szó: a programban igényelt szoftverek licencei nem kerülnek a használók – vagy a kormányzat – tulajdonába, a használati jogot csak határozott időre, három évre vásárolják meg. Ebből következik, hogy ha a szerződés lejár, meg kell újítani, különben a telepített Windowsok nem használhatók tovább. A konstrukció egyedüli előnye, hogy a Microsoft cserébe vállalja, hogy az adott időszak alatt ingyenesen frissíthetnek a felhasználók az időközben megjelenő új programverziókra.

Kiszállni vagy nem kiszállni?

Az egykori IHM-nek az akkori sajtóhírek szerint nem tetszett ez a modell, ezért hónapokig próbálkozott kedvezőbb feltételeket kialkudni a Microsofttól. A négy hónapos egyezkedés azonban – az eredeti szerződés 2004 novemberében járt le, az újat pedig csak 2005 márciusának végén sikerült tető alá hozni – látszólag teljesen eredménytelen volt: a rossz emlékű szaktárca végül közel 5,2 milliárd forintot fizetett a Windows és az Office használatának újabb három évre szóló biztosításáért, miközben alternatívák megjelenésére nem nyitott teret.


.

Ez az új kontraktus 2008. február 28-ig biztosította a jogszerű szoftverhasználatot, de a folytatásról szóló tárgyalásokra való tekintettel a Microsoft egyoldalúan 30 nappal kitolta annak érvényességét. Az, hogy a határidő közeledtével még nincs megállapodás, megint azt mutatja, hogy folyik a birkózás. Az Index már hónapokkal ezelőtt arról cikkezett, hogy az IHM feladatait megöröklő GKM azt tervezi, hogy a szoftveróriás riválisainak is lehetőséget biztosít arra, hogy megjelenjenek az oktatási intézményekben saját szoftvereikkel; sőt – állította a lap – létezett olyan javaslat is, amely a Microsoft teljes kiszorítása és a nyílt forráskódú megoldások mellett érvel, elsősorban a jóval kedvezőbb költségvonzatokra hivatkozva.

Az internetes lap aztán nemrég egy összeesküvés-elméletben vázolta fel, miért is nem valósul majd meg a szakításpárti GKM terve. Mint írták, a kormány a szocialista vezetésű oktatási tárca nyomására a campusos szoftverbeszerzéseket egy 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésben összevonta a közigazgatásban használt szoftverek licenceinek ugyancsak esedékes megújításával. Mindezt azért, hogy kivegyék az ügyet az SZDSZ-es gazdasági tárca kezéből, és biztosítsák a Microsoft egyeduralmának fennmaradását a közoktatásban.

Kellene a nyílt forráskód is

De a szerződéshosszabbításról továbbra is a GKM tárgyal. A tárca ráadásul állítja: a központosított közbeszerzés nem befolyásolja a szakmai álláspontjukat. „A közbeszerzési értesítőben 20422/2007 számon megjelentetett ajánlati felhívás nem célozza a Microsoft oktatási szoftverek beszerzésben meglévő monopóliumának megszilárdítását. A hivatkozott központosított közbeszerzés a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) több éve folytatott közbeszerzési folyamataiba illeszkedve a tavalyi év elején lebonyolított és idén február 16-ig ellátást biztosító keretmegállapodás folytatását hivatott biztosítani 2011-ig. Ez nem befolyásolja a GKM oktatási intézmények szoftverellátására vonatkozó szakmapolitikai elképzeléseinek kialakítását” – mondta el lapunknak Ábrahám Gergely szóvivő.

Aki szerint a GKM olyan megállapodás kialakítására törekszik, amely a nyílt forráskódú szoftvereket is elérhetővé teszi a felsőoktatási intézményekben. „A minisztérium álláspontja az, hogy az oktatási intézményekben használt szoftverek körében teret kell biztosítani a szabad forráskódú termékeknek. A választás szabadsága ugyanis kiküszöböli a párhuzamos finanszírozást, lehetővé teszi a szükségletekhez igazított szoftverhasználatot, és demokráciákban szokásos módon, nem az állam által kötelezővé tett, egyeduralkodó szoftver használatához köti a diákokat” – fogalmazta meg a szép célkitűzéseket Ábrahám.

Hogy ezekből mi lesz, alighanem hamarosan megtudjuk, a felek ugyanis kölcsönösen bíznak abban, hogy március végére sikerül dűlőre jutniuk. „A Campus szerződés meghosszabbításáról még folyamatban vannak a tárgyalások a kormányzattal, reményeink szerint március végéig rendeződik a szerződés és a licencek folytonosságának sorsa” – bizakodott lapunknak Szűcs Julianna, a Microsoft Magyarország szóvivője.

Azóta történt

Előzmények