A program a CT-felvételeket automatikusan elemző, mesterséges intelligencia alkalmazásával segíti a daganatos megbetegedés korai felismerését – mondta el Merkely Béla, az SE rektora a projekt zárórendezvényén, csütörtökön Budapesten.
A rektor elmondta azt is, a program lehetővé teszi, hogy a mellkas-CT-felvételekről automatikus és gyors diagnosztikát segítő elemzés készüljön, így nagyságrendileg több CT-felvételt lehet kiértékelni, miközben az orvosok terhelése csökken. Kiemelte, a projekt az egyetem klinikája, valamint a balassagyarmati, a miskolci, a salgótarjáni, a nyíregyházi, a szolnoki és a bajai kórházban készített 8300 alacsony dózisú mellkasfelvétel szegmentációján alapul. Megjegyezte: a mellkasi szervek komplex vizsgálatára, a szív és tüdő egyéb betegségeinek diagnosztizálására is ki szeretnék terjeszteni a programot.
Wellisch Péter, az Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője a rendezvényen arról beszélt, sikerült jó együttműködést kialakítani az egyetemi kutatószféra és a kkv-szektor között. Megjegyezte, régóta foglalkoznak mesterséges intelligenciával, de korábban nem gondolták volna, hogy az egészségügy is azon területek közé tartozik, ahol ezt alkalmazni tudják. Hozzátette: nem tud elképzelni felelősségteljesebb feladatot egy informatikus számára, mint hogy az egészségügyet szolgálják, ahol az elsődleges szempont az emberélet védelme, a gyógyítás, az életminőség fenntartásnak támogatása.
Wellisch Péter arra a kérdésre, mikorra várható, hogy a magyar betegellátásban alkalmazzák a programot, azt mondta, folyamatban van a klinikai teszt, amely néhány hónapon belül lezárul. Reményei szerint a jövő év második felében már alkalmazható lesz a program.
Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója arról beszélt a rendezvényen, hogy a tüdőrák Magyarországon is az egyik vezető halálok, Európában itt a legmagasabb a halálozási rátája. Elmondta azt is, a tüdőrák ötéves túlélési arányát nagyban befolyásolja, mikor fedezik fel a daganatot.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretein belül valósult meg, ahhoz a magyar kormány 1,448 milliárd forint támogatást adott európai uniós forrásból.