A kormány megszüntetné azt a 2003-ban bevezetett fejlesztési adókedvezményt, melyet a távközlési és internetszolgáltatók vehettek igénybe széles sávú internet kiépítését megvalósító, legalább 100 millió forint értékű beruházásaik után. Pettkó András, az MDF informatikai kollégiumának vezetője a múlt héten közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Foglalkoztatási bizottság egy a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványban kívánja végrehajtani a Társasági adóról szóló törvénybe tartozó kedvezmény hatályon kívül helyezését. A képviselő sérelmezi a szolgáltatókat érintő módosítás ilyetén elbújtatását, és egyben arra figyelmeztet, hogy az ellentétes hazánk informatikai fejlesztési célkitűzéseivel. Mint közleményében fogalmaz: a kezdeményezés teljesen ellentmond a Magyar Információs Társadalom Stratégiában foglalt alapelveknek és célkitűzéseknek, technológia- és fejlődésellenes.

A képlet azonban ennél egy picit bonyolultabb. A 2003. január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet lehetővé tette – elméletben – minden szolgáltatónak, hogy a legalább 100 millió forintos internetfejlesztési beruházások után jelentős mértékű adókedvezményt vegyen igénybe. A szabályozás preferálta az elmaradottabb régiókat, az itt végrehajtott beruházások után járt a legmagasabb kedvezmény.

Bújtatott Matáv-támogatás?

Bírálói szerint azonban a kezdeményezés valódi célja nem a széles sáv elterjesztése, hanem a Matáv támogatása volt. A Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége és a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség – majd később hozzájuk csatlakozva a UPC Magyarország is – 2003 nyarán levélben fordult Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterhez az adókedvezmény feltételeinek megváltoztatását kérve. A szervezetek és a UPC akkor azt kifogásolta, hogy a legtöbb szolgáltató széles sávú fejlesztésre irányuló beruházásai még nem térültek meg, márpedig adókedvezmény igénybe vételére csak a nyereséges cégek gondolhatnak. Szerintük egyedül az akkor még Matáv néven működő Magyar Telekom tudott élni ezzel a lehetőséggel, mégpedig az ADSL-hálózatok kiépítése után, ami a támogatási rendszer technológiasemlegességét is megkérdőjelezi.

Tény: a Matáv élt is a lehetőséggel. A társaság 6,7 milliárd forintnyi internetfejlesztési beruházást hajtott végre 2003-ban, ezek után 2,8 milliárd forintnyi adókedvezmény igénybe vételére nyílt lehetősége, mellyel a berendezések üzembe helyezésének adóévében és az azt követő négy évben a társasági és osztalékadó befizetését csökkentheti. A társaság – közleménye szerint – az első évben 87 millió forintnyi kedvezményt vett igénybe.

Ki nyel ma?

A két másik nagy szolgáltató azonban sem 2003-ban, sem azóta nem tudta igénybe venni az adókedvezményt. Amint az Inviteltől megtudtuk: ők kizárólag az informatikai szaktárca által kiírt – az elmaradottabb kistelepülések felzárkóztatását célzó, valamint az új széles sávú technológiák elterjedését segíteni kívánó – HHÁT-2 és HHÁT-3 című pályázatokon keresztül részesültek állami támogatásban, az adókedvezményt nem használták ki.

A UPC mindeddig még nem tudott élni ezzel a lehetőséggel, és tudomásunk szerint gyakorlatilag csak a Matávnak volt erre eddig módja – mondta el lapunknak Szűcs László, a UPC Magyarország média- és sajtókapcsolati igazgatója. Az adókedvezmény eltörlésére tett indítvánnyal kapcsolatban Szűcs hozzátette: a lépés azért meglepő, mert a szaktárca Nemzeti Szélessávú Stratégiája legalább 2006 végéig számol azzal, hogy ez a támogatási forma változatlan feltételekkel lesz igénybe vehető.