Otthonról többet, lelkesebben dolgozunk

A Hardvard Business Review készített egy interjút Nicholas Bloommal, a Stanford Egyetem professzorával az otthonról végzett és az irodai munka kapcsolatát vizsgáló tanulmánnyal kapcsolatban. A tanulmányhoz James Liang végzős hallgató adta az erőforrást, ami a kínai utazási portál, a Ctrip alkalmazottaiból állt. A call centerben dolgozó munkások egy részét hazaküldték 9 hónapra, a kontrollcsoport pedig továbbra is az irodából dolgozott. A begyűjtött adatok alapján Bloomék arra jutottak, hogy az irodában dolgozók és az otthonról munkát végzők közül nem csak hogy boldogabbak az utóbbiak, de a produktivitásuk is magasabb, sőt, náluk kisebb a fluktuáció.

Az otthonról dolgozás ötlete nem pusztán játék és mese, a Ctrip költségcsökkentési terveivel összhangban történt a teszt. Egyrészt az irodabútorok, másrészt a hely (ami Kínában igazi kincs), amin spórolni kívántak a kísérlettel. Az már csak hab volt a tortán, hogy a saját környezetükben dolgozó alkalmazottak 13,5 százalékkal több hívást bonyolítottak (az irodistákhoz képest). Ez ugye plasztikusan azt jelenti, mintha az otthoniak majdnem egy teljes munkanappal többet dolgoztak volna hetente. Azt előre megjósolták, hogy aki otthon maradhat, elhivatottabb lesz a munkahely iránt. Így is lett.


(forrás: cathyfairytale.wordpress.com) [+]

A kilenc hónapos kísérlet során arra a következtetésre jutottak, hogy alkalmazottanként mintegy 1900 dollárt, vagyis kicsivel több mint félmillió forintot spóroltak. A produktivitás növekménye egy nagyon érdekes eredménye a kísérletnek, ezt Bloom két összetevővel magyarázza: a növekmény harmadát a csöndesebb munkakörnyezet adja, mivel így könnyebb és hatékonyabb a hívások bonyolítása, a maradék kétharmadra pedig az a magyarázat, hogy akik otthonról végezték a feladatukat, egyszerűen többet dolgoztak; korábban kezdtek, rövidebb szünetet tartottak, illetve a nap végéig dolgoztak. Nem csevegtek a kollégáikkal, nem maradtak ki hosszan ebédszünetben. Sőt, akkor is igyekeztek valamennyit dolgozni, mikor betegek voltak. Tehát a közhiedelemmel ellentétben nem csökkent a teljesítmény, hanem pont ellenkezőleg.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mindenkinek otthonról kéne dolgoznia? Bloom szerint ez nem ilyen egyszerű, minél inkább monoton a munka, minél motorikusabban elvégezhető, annál inkább igaz ez a tézis. A kreativitást, a csapatmunkát igénylő feladatok esetében hátráltató tényező a távolság is. Az is fontos még, hogy a telefonközpontost könnyű "kilóra mérni", az elvégzett hívások és az ügyfélelégedettség révén.

Tévedés azt gondolni, hogy a fenti eredmények csak azért születtek meg, mert az alkalmazották tudták, hogy mérni fogják őket. Kilenc hónapig nem tart a munkafegyelem kizárólag azért mert tudom, hogy megfigyelhetnek. Bloom szerint a teljes időszakban egységesen és stabilan hozták a jobb eredményeket az otthonról dolgozó alkalmazottak, viszont attól tart, hogy a tudásalapú és kreatív munkák esetén (az ilyen típusú munkát kívánó jellemvonások miatt) ezek az eredmények közel sem ilyen markánsan jelentek volna meg. Azt mondja azonban, hogy heti pár nap otthon, illetve néhány az irodában egy olyan kompromisszum, ami a kreatív iparban is mérhető eredményeket hozhat. A munka flexibilitása ugyanis jó hangulatot teremt, a többség szereti, sőt igényli hogy legyen mozgástere. Azonban fontos, hogy mindenki maga dönthesse el, hogy él-e a felkínált lehetőséggel. A tanulmány rávilágít arra, hogy még a call centerben is akadtak olyanok, akik maguk kérték az irodába történő visszahelyezést, mert úgy érezték hogy otthon nem annyit, nem úgy dolgoznak, mint amilyen igényt önmagukkal szemben támasztanak.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények