A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint Magyarországon a lakosság 7,3 százaléka internet-előfizető, s a széles sávú internet penetrációja 3,8 százalékos. Ez meghaladja ugyan az unióhoz most csatlakozott tíz ország 1,6 százalékos átlagát, de jócskán elmarad az unió átlagától. Magyarországon tehát a szélessávú-előfizetések aránya az összes internet-előfizetésen belül már megközelítette az 50 százalékot és az előrejelzés szerint 2006 végére eléri a 60 százalékot. Magyarországon 2003-hoz képest tavaly 80 százalékkal gyarapodott a széles sávú internet felhasználóinak a száma, míg ugyanez a mutató az Európai Unióban átlagosan 60 százalék.
A széles sávú internet tarifája 2002 és 2005 februárja között 40 százalékkal csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja a régió átlagát. Amíg ugyanis egy 512 kbit/s-os ADSL-előfizetés havi díja Lengyelországban 20, Csehországban és Szlovákiában 25, addig Magyarországon 30-32 eurónak megfelelő összeg volt. A közelmúltban e szolgáltatás havi díja elérte a lakosság által elfogadhatónak tekintett 5-6 ezer forintot, s ezzel a magyarországi tarifák végre illeszkednek a régióban érvényben lévő árakhoz. Az alacsonyabb internettarifa és a tartalmi gazdagodás pedig a látogatók számának növekedését hozta magával, hisz amíg 2003 januárjában naponta 450 ezer egyedi internetlátogatót regisztráltak, addig napjainkban ez a szám meghaladja az 1,1 milliót.
A nemzetközi összehasonlítás lesújtó
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint az elmúlt években éves átlagban negyedével nőtt a világhálót használók száma, és jelenleg az összes OECD-tagországában 259 millió előfizető netezik. Ez 100 lakosra vetítve 22,4-es rátát jelent – ez néz szembe a fentebb ismertetett magyarországi 7,3-as előfizetői aránnyal. (Igaz, a KSH legfrissebb adatai már 7,7-es mutatóról szólnak, de kismértékben a népességfogyás is javítja a statisztikát.)
Magyarországnál alacsonyabb adatról csupán Görögország, Mexikó, Lengyelország, Szlovákia és Törökország esetében számolt be a statiszitika. A legnagyobb piac továbbra is az Egyesült Államok, csaknem 100 millió előfizetővel, a bővítés előtti Európai Unió 15 tagországa pedig 92 millió internetezővel büszkélkedhetett. Az előfizetői szám legdinamikusabb növekedését Csehországban, Koreában, Luxemburgban és Izlandon jegyezték fel.
