A vezetékes telefont immár nem a szegényebbek, hanem az átlagon felüli jövedelemmel bíró családok választják. Távközlési szolgáltatásokra a legtöbbet a 30-35 éven aluli fiatalok költik – derül ki a Matáv friss piackutatásaiból.
A tipikusan 30 év körüli, 1-2 személyes háztartásban élő, kiemelkedően magas végzettséggel, s kiemelkedően jó jövedelmi helyzettel rendelkező, úgynevezett karrier-orientált csoport használja a legintenzívebben a mobil- és a vezetékes telefont, illetve az internetet – hangzott el a Matáv lakossági szolgáltatások üzletág marketing igazgatójának előadásán. Reznák Roxán, a Világgazdaság és az IBC által szervezett hírközlési konferencián elmondta, hogy a karrier-orientált csoportnál körülbelül 10 évvel idősebbek, s ebből fakadóan népesebb családban élők, ám szintén átlagon felüli jövedelemmel bírók köre mindkét telefontípus esetében sokat költ, ám itt nincs növekedési tartalék, a használat stagnálhat. A vezetékes telefon új előfizetői ebből a körből kerülnek ki, szemben a pár évvel ezelőtti helyzettel, amikor inkább a társadalom alsóbb szegmensei álltak a vevői oldalon.
A tipikusan férfi, 40-59 éves "jól szituáltak" csoportja számára a telekommunikációs eszközök használata – szemben a fiatalok széles rétegével – nem élvezet, hanem kényszer. A Matávnak jó hír ugyanakkor, hogy ezen, kiemelkedően magas jövedelem felett diszponáló kör számára igen szimpatikus a cég. Az úgynevezett kényszergyorsítók – akiket a jól szituáltak csoportjától alapvetően csak rosszabb anyagi helyzetük különböztet meg – átlagosnak tekinthetők a telekommunikációs költés terén.
Ennél kevesebbet fordítanak telekomszolgáltatásokra a nagycsaládosok, ők főleg a mobilszámlán spórolnak, miközben nagyobb részük lojális a Matávhoz. Legkevesebbet a társadalom leszakadó rétege tud költeni, a jellemzően 55 év feletti, gazdaságilag inaktív nőkből álló csoport egyértelműen árérzékeny.
A végzettség, jövedelmi és vagyoni helyzet szempontjából átlagos, 35-55 éves csoport, a "társadalmi közép" vezetékes- és mobilköltése minimálisan bár, de meghaladja az átlagot. A reklámokat figyelve nem okoz meglepetést, hogy legfiatalabbak, vagyis a 29 éven aluli, jellemzően megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő, még a szüleikkel együtt lakó korosztály, az "élményfogyasztók" jelentik a távközlési szolgáltatók számára az egyik legfontosabb célcsoportot. Itt meghatározó a tanulók aránya, s ők élménynek tekintik a távközlési szolgáltatások használatát.
A 30-35 év alatti fiatalok költik a legtöbbet mobil- és vezetékes telefonra, s közülük kerülnek ki az internet legintenzívebb használói is. A közép generáció jobban odafigyel a költésre, e kör árérzékeny, míg az idősek korcsoportja fordítja a legkevesebbet vezetékes telefonra és mobiltelefonra, igaz, hordozható készülékkel nem is igen rendelkeznek. Számukra fontos a biztonság, azaz a telefont családtagjaik, illetve az orvos elérése miatt "tartják".
Az ügyfelek egyre árérzékenyebbé válnak, ám a vezetékestelefon-előfizetők az ügyfélkiszolgálás minőségét így is fontosabbnak értékelik, mint a megfelelő ár/érték arányt, illetve a szolgáltatások megbízható működését, kielégítő minőségét. A korábbi évekhez képest tudatosabb lett a tarifacsomag-választás is, egy-egy díjcsomag megjelenésekor már a fogyasztók jelentős része utánaszámol, megéri-e a váltás.
Érdekes, hogy a mobiltelefont használó háztartások, különösen a számlás előfizetők többet költenek vezetékes telefonra is, s az internetező családok körében szintén magasabb a telefonköltség, mint a világhálót nem használóknál. Arra, hogy az előfizetők miért mondják le vezetékes telefonjukat, három fő okot találtak a kutatók: vagy nincs már szükség rá, vagyis mobilt használ az ügyfél, vagy túl drágának tartja a szolgáltatást, vagy elköltözik, illetve elhalálozik.
