Magyarország megfelelő alapokkal rendelkezik a negyedik ipari forradalom adta lehetőségek kiaknázásához, a fontos kiindulópontokat tekintve jó helyzetben van a modern világgazdaság technológiai versenyfutásában – idézi az MTI tudósítása Cseresnyés Pétert, aki ezt egy szakmai konferencián mondta szerdán, Budapesten.
A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a T-Systems Symposium címmel rendezett konferenciáján úgy fogalmazott: a digitalizáció által teremtett lehetőségek kihasználásához fejlődőképes gazdaságra, megvalósítható, kimunkált tervekre van szükség. Magyarország megfelelő alapokkal rendelkezik, a gazdaság a felzárkózás útján van, amit valamennyi makrogazdasági eredmény is alátámaszt. Cseresnyés Péter ezek közé sorolta, hogy a gazdaság növekedési üteme az elmúlt három évben 3 százalék felett volt, valamint minden korábbinál többen dolgoznak Magyarországon, 2010 óta 695 ezerrel növekedett a munkába állók száma, a munkanélküliség pedig 4,7 százalékkal mérséklődött.
Mindeközben az államháztartás idén rendre pozitív rekordokat dönt, ami együtt jár az államadósság folyamatos csökkenésével. A kiegyensúlyozott növekedési szerkezet és a mintegy 20 százalékos beruházási ráta jó alapot ad a jövő tervezésének – vélekedett az államtitkár. Elmondása szerint az infokommunikációs szektor fejlődését a kormány kiemelten fontosnak tartja, hiszen tavaly 400 ezer embernek biztosított munkát, ezen belül 162 ezer informatikust foglalkoztatott Magyarországon. A szektor közvetlen hozzájárulása a bruttó hazai termékhez arányát tekintve a harmadik legmagasabb volt az unióban, részesedése a nemzetgazdaság teljes kiviteléből 8,3 százalék volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg is olyan iparági stratégián dolgozik, amelynek eredményeként tovább emelkedik a terület súlya.
A tervezett intézkedések eredményeként 3 év alatt az IKT-szektorban (infokommunikációs és távközlési szektor) foglalkoztatottak száma 20 ezerrel emelkedhet, az ágazat bruttó kibocsátása, illetve bruttó hozzáadott értéktermelése 5 százalékkal nőhet. A sokszorozódó hatásokat figyelembe véve 50-60 ezer új munkahely jöhet létre, és 200 milliárd forintos GDP-növekedést eredményezhet a 2016-2020 közötti időszakban.
Az államtitkár szerint a magyar gazdaságnak jó esélyei vannak arra, hogy eredményesen vegyen részt a negyedik ipari forradalomban, elsősorban azért, mert magas az ipari termelés aránya, és az ország támaszkodhat a kutatás-fejlesztési hátterére és a világvezető vállalatok húzóágazataira is - tette hozzá.
