Elfogadták Magyarország Digitális Startup Stratégiáját

A Magyar Közlönyben december 27-én jelent meg a 1858/2016. (XII.27.) kormányhatározat, melyben közlik, hogy elfogadták Magyarország Digitális Startup Stratégiáját (DSS), melynek kitűzött célja az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező startup vállalkozások létrejöttének és fejlődésének támogatása.

A kiadott hivatalos közlemény szerint az internetről és a digitális fejlesztésekről kezdeményezett 2015. évi nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján létrejött Digitális Jólét Program egyik fontos eleme Magyarország Digitális Startup Stratégiája. A digitális gazdaság Magyarországon jelenleg a GDP több mint 20%-át adja és a foglalkoztatottak csaknem 15%-ának biztosít munkát. A digitális gazdaság a magyar nemzetgazdaság egyik kitörési pontja, ezért átgondolt, valamennyi területre – így a startup ökoszisztémára is – kiterjedő fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír – fogalmaz a Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye.

A kezdeményezést igen általános módon feldicsérő közlemény szerint

az érintett társadalmi, közigazgatási, szakmai és piaci szereplők bevonásával kidolgozott DSS 2020-ig fogalmazza meg a fejlesztési stratégiát a digitális (de nem kizárólag IT) startup vállalkozásokról. A stratégia alapvető célja, hogy biztosítsa a startup ökoszisztéma kiegyensúlyozott fejlődését a vállalkozó szellem, a vállalkozói kompetenciák és az együttműködés kultúrájának megerősítésével, a támogató üzleti környezet fejlesztésével és a finanszírozási források célzott elérhetővé tételével. A stratégia alapján olyan szabályozási környezet jön létre az elkövetkező években, mely rugalmasan és nyitottan áll az új technológiák nyújtotta változásokhoz, felismerve, hogy a gyors reagálás versenyelőnyt jelent a globális gazdaságban. A stratégiára épülő konkrét intézkedések egy virágzó magyar startup ökoszisztéma kialakulását szolgálják, amely olyan üzleti környezetet biztosít, ami célzottan támogatja a startup vállalkozások létrejöttét, piacra lépését és fejlődését

A kormányhatározat főbb pontjai:

  • a kormány a startup ökoszisztéma kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a miniszterelnöki biztos és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – a meglévő intézményrendszer keretein belül – [jövő év március végéig] hozza létre a „Startup Hungary” koordinációs és módszertani központot a startup ökoszisztéma fejlesztését célzó programok összehangolása, az állami programok, pályázati lehetőségek hatékonyabb kommunikációja, valamint a Stratégia monitoring rendszerének kialakítása és működtetése érdekében
  • a kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal együttműködve [jövő év végéig] gondoskodjon a korai fázisú vállalkozások adminisztratív terheinek és adóterhelésének csökkentéséről
  • a nemzetgazdasági miniszter a miniszterelnöki biztos bevonásával vizsgálja meg olyan speciális gazdasági övezetek létrehozásának lehetőségét, amelyek meghatározott feltételek mentén kedvezőbb szabályozást és rugalmasabb forrásbevonási lehetőséget biztosítanak az innovatív vállalkozásoknak, illetve ezek alapján készítsen előterjesztést a kormány részére a vizsgálat eredménye alapján szükséges intézkedésekről – határidő: 2017. június 30.
  • a nemzetgazdasági miniszter az emberi erőforrások minisztere és a miniszterelnöki biztos bevonásával gondoskodjon a vállalkozói életforma és az önfoglalkoztatás bemutatására irányuló programok kidolgozásáról a köznevelés, a szakképzés, a felsőfokú oktatás, illetve a felnőttképzés rendszerében, valamint a nők, illetve az újrakezdő vállalkozók sikeres vállalkozóvá válását támogató kompetenciafejlesztő programok elindításáról
  • a korábban is említett miniszterek gondoskodjanak olyan programokról, illetve ehhez kapcsolódó tananyagok fejlesztéséről, melyek a startupok nemzetközi piacra lépését segítik
  • az érintett minisztériumok találják meg a forrásokat a feladatokhoz
  • az érintett minisztériumok dolgozzanak ki olyan programokat, melyek a külföldi startupok idevonzását segítik (pl. „Startup Budapest” program kidolgozása, „startup-vízum” bevezetése)
  • hozzanak létre olyan finanszírozási konstrukciókat, amikor az állam is beszáll, hogy bátorítsák a magánbefektetőket
  • készüljön intézkedési terv, jövő év szeptemberétől előírás az éves jelentés a kormány számára

Azóta történt

Előzmények