A Novell legújabb közleménye szerint – mely a vállalatnak az utóbbi időben folyamatos és igen aktív kampányát példázza – saját felmérésük azt mutatja, hogy a hazai oktatási intézmények az iskolai számítástechnikai rendszerektől a következőket várják el: „…kiforrott, széles körben elterjedt technológia, oktatási célokra könnyű és kedvező beszerezhetőség, képzett – és folyamatosan továbbképzett – oktatók, folyamatosan frissülő, magyar nyelvű tananyag, és természetesen igény a végzett szakemberekre a későbbi munkáltatók részéről”. Habár ennek az elvárásnak a konkurens szoftvergyártó a Microsoft is megfelel – egy téren, a költségeket illetően (már ha a „kedvező beszerezhetőség” erre utal) lehet csak eltérés, ám a két gyártó eltérő üzleti modellje miatt az összevetés azért nem egyszerű –, a Novell Magyarország úgy véli, az általuk megkérdezett, Linuxot oktató hazai oktatási intézmények egybehangzó véleménye: „Mind a diákok, mind az iparági szereplők részéről van rá igény, hogy tovább növekedjen a Linux és a nyílt forráskódú szoftverek oktatásban betöltött szerepe.”
A Gábor Dénes Főiskolán 1995 óta foglalkoznak a Linux oktatásával a „Unix/Linux operációs rendszer” tantárgyának keretében. „Mivel az oktatásban ki kell várnunk, amíg kiforr és széles körben elterjed egy technológia, csak ezt követően tudjuk beilleszteni a tantervbe. A Linux világszintű és hazai piaci elterjedésével párhuzamosan mi is tervezzük, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk ennek a területnek az oktatására” – mondta el Dr. Ágoston György, a Gábor Dénes Főiskola tanára. A balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola már a tavalyi évben is használt kísérleti jelleggel Novell Linux Desktop megoldásokat, ám idén a SUSE Linux Enterprise Desktop tesztelése után úgy döntöttek, hogy teljes körűen is bevezetik a Novell új, desktop oldali megoldását. A Budapesti Műszaki Főiskola is – ezen belül elsősorban a Neumann János Informatikai Kar – régóta foglalkozik a Linux és a nyílt forráskódú rendszerek oktatásával.
Dr. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja is pártolja a Linuxot: „A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a többi fontos irány mellett igen régóta kiemelten fontosnak tartjuk a nyílt forráskódú rendszerek oktatását és a szabad szoftverek fejlesztéséhez való hozzájárulást. A Karon 2000-ben épült ki az első hallgatói labor, amelyben Linux operációs rendszert használtunk. Ma már a Kar minden olyan egységében folyik linuxos oktatás, ahol számítástechnikát tanítanak bármilyen szinten, így minden diákunk megismerkedik a nyílt forráskódú rendszerekkel a képzés során” – nyilatkozta a dékán a Novell megkeresésére. Gábriel Róbert szerint: „Fontos, hogy a nyílt forráskódú programok megfelelő támogatottsággal rendelkezzenek a kereskedelmi szoftvercégek részéről. Így egyre elterjedtebbé válnak, és a velük kapcsolatos szakértelem is felértékelődik. Mindemellett a megfelelő támogatás a nem professzionális felhasználók számát is növeli, mivel a zárt forráskódúaknál jóval kedvezőbb árú programok ezáltal éppolyan elegánsakká és felhasználóbaráttá válnak, mint »szokványosabb« társaik.”
Képzett oktatók, iparági kihívások
A linuxos szakemberképzés területén is jelentős előrelépés történt az elmúlt években. 2002-ben indult egy rendezvénysorozat, Linux az oktatásban (LOK) címmel, amelyet kifejezetten az általános- és középiskolák, felsőoktatási intézmények informatikatanárainak, rendszergazdáinak, az iskolák vezetőinek szerveznek neves iparági előadók részvételével. A rendezvény célja a folyamatos továbbképzés biztosítása és a technológiai újdonságok ismertetése. A tavaly októberben immáron hetedik alkalommal megrendezett konferencia több mint 160 regisztrált résztvevővel zajlott. A konferencia támogatói az FSF.hu alapítvány és a Novell Magyarország voltak.
A Novell által megkeresett oktatók egyetértettek abban is, hogy mindenképpen előnyt jelent, ha a diákok szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek. „Mivel nem konkrétan Wordöt, hanem szövegszerkesztést tanítunk, az OpenOffice Novell változata is kiválóan alkalmas arra, hogy ezt a készséget diákjaink elsajátítsák. Néhány gépen meghagyjuk a korábbi operációs rendszereket, olyan programok futtatására, amelyekhez még nem készült linuxos kliens (pl. AutoCad), de alapvetően arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben kihasználjuk a linuxos megoldások előnyeit: a stabilitást és a megbízhatóságot. Hiszünk abban, hogy a nyílt forráskódú megoldások jelenthetik a jövő technológiáját” – mondta el Turi Sándor, a balatonfűzfői Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója.
Más intézmények oktatói is kiálltak a Linux mellett: „Több végzős diákunk is olyan munkahelyeken dolgozik, ahol követelmény volt a Linux ismerete, illetve linuxos rendszergazdaként dolgozik. Egyik diákunk szakmai versenyen országos 4. helyezést ért el – a versenyen indulók közül egyedüli volt, aki Linuxot használt” – mondta Kádár Péter, a sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskola tanára. „A végzős hallgatók elhelyezkedési esélyeit egyértelműen növeli, hogy Linuxot tanultak, hiszen a www-szerverek mintegy 60 százaléka Apache, aminek elsődleges platformja a Linux. A diákok is szívesen tanulják a linuxos ismereteket, a veszprémi Pannon Egyetemen például a hallgatók még öt évvel ezelőtt, önszerveződéssel hozták létre a Veszprémi Linux User Groupot (VLUG)” – mondta el Pulai Gábor, a veszprémi Pannon Egyetem Informatikai Irodájának vezetője.
