Elege lett a Linuxból a német külügyminisztériumnak

Egy ellenzéki képviselő kérdésére a német kormány a múlt héten megerősítette, hogy a szövetségi köztársaság külügyminisztériuma az évek óta használt Linuxról és egyéb nyílt forráskódú megoldásokról visszavált a Microsoft termékeire – írja a The H című helyi szaklap. A szabad szoftveres tábor számára a döntés különösen fájdalmas, hiszen az úttörőnek mondható német mintaprojekt fontos hivatkozási alap volt az állami szervezeteknél folytatott lobbitevékenység során.

Hirdetés

Amint arról annak idején az IT café is beszámolt, a külügyi tárca 2001-ben kezdte meg a szerverinfrastruktúra átállítását nyílt forráskódú szoftverekre, majd 2004-től elindította a migrációt az asztali gépeken is. Ezekre Linuxot telepítettek, többek között OpenOffice.org irodai csomaggal, Firefox böngészővel és Thunderbird levelezővel. Az átállás éveken át tartott, hiszen nemcsak a németországi hivatalokban, de a külképviseleteken használt rendszereket is érintette.

A minisztérium korábban igazi sikertörténetként beszélt a migrációról, mellyel az alkalmazottakra vetített informatikai költségeket – a szigorú biztonságot igénylő, globális infrastruktúra ellenére is – jelentősen sikerült lefaragni. A projekt mintaként szolgált más szövetségi tárcák és önkormányzatok számára is.

A lelkesedés azonban idáig tartott. A képviselői interpellációra adott válaszból kiderül, hogy a tárca által tavaly elindított IT-korszerűsítési stratégiája részeként a PC-ken a nyílt forrású megoldásokat „szabványos tulajdonosi kliensmegoldásokra” cserélik vissza. Ez konkrétan Windows XP-re – illetve idővel Windows 7-re –, Office 2010-re és Outlookra való átállást jelent. A lépéstől nem várják az informatikai kiadások emelkedését, azt viszont igen, hogy javul a munkavégzés hatékonysága. A szervereken ugyanakkor maradnak az eddigi nyílt forrású megoldások.

A pálfordulás indoklása szerint az asztali és hordozható kliensgépeken a linuxos migráció az előzetes adatokkal szemben összességében mégsem eredményezett jelentős kiadáscsökkenést. A mérleget a képzések, illetve például a szükséges nyomtató- és szkennerdriverek megírásának költségei rontották. De lényeges szempont volt az is, hogy az alkalmazottak egy része elégedetlen volt a hiányzó funkciók, a rosszabb kezelhetőség és a gyenge interoperabilitás miatt.

Az interpellációt benyújtó szociáldemokraták egyik képviselője a The H-nak nyilatkozva elmondta: a konkrét számokat nem említő indoklást nem fogadják el. A Microsoft-termékek licencdíjaiból tengernyi driver megírását lehetne finanszírozni – érvelt Henning Tillmann, aki világossá tette: alaposabb választ fognak kérni a kormánytól.

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények