Hirdetés

Átmenetileg leállt a WikiLeaks

„Annak érdekében, hogy az oldal működéséhez nélkülözhetetlen szükséges anyagi források előteremtésére koncentrálhassunk, vonakodva bár, de felfüggesztettünk minden egyéb tevékenységet. Hamarosan jövünk vissza” – ez az üzenet fogadja jelenleg a WikiLeaks nyitólapjára látogatókat. Nincs tehát pénz az online médium tartalmainak karbantartására, illetve új anyagokkal sem tudnak foglalkozni: a megfelelő munkához ugyanis erre az évre 600 ezer dollárt kellett volna összekalapoznia az oldalnak, de csupán valamivel több mint 130 ezer folyt be a bankszámlára. A magát nonprofitnak nevező felületet – mint írják – jogi aktivisták, oknyomozó újságírók, technológiai szakemberek és a közvélemény támogatja; sem vállalatoktól, sem kormányoktól nem fogadnak el adományokat.

Az oldal arról híres, hogy nyitott minden olyan információra – az üzleti titkoktól kezdve a vallási ügyeken át a politikai témákig –, amelyek a közösségre tartozhatnak, de „bizonyos érdekek” egyébként nem engednének nyilvánosságra kerülni (valamint nyilván komoly peres ügyek kerekednének azok publikálásból). Rendre a nyilvánosság elé tárnak olyan dokumentumokat, forrásokat, amelyeket a sajtó nem tehet meg, hiszen államtitok vagy üzleti titok tárgyát képezi. A névtelenség biztosítására az Onion Router (Tor) protokollt használják, ahol az adatok elvileg titkosítva áramlanak, bár e protokoll biztonságosságát többen vitatják. Az oda nem illő tartalmak, esetleges hamisítványok megjelenését nem zárhatják, ki, hiszen a wiki-rendszer erre lehetőséget ad, ám bíznak a web 2.0 erejében, hogy a közösség ki tudja ezeket szűrni.

Szivárgunk és védünk

2008 elején nagy vihart kavart, amikor a WikiLeaks elérhetőségét egy svájci bank panasza alapján bírósági határozat következtében korlátozták az Egyesült Államokban. A panaszt a svájci Julius Baer Group. bankcsoport nyújtotta be, akik szerint a Wikileaks.org oldalán olyan dokumentumok találhatóak, melyek a bank ügyfeleinek állítólagos pénzmosási, illetve kajmán-szigeteki adócsalási akcióiról tartalmaznak részleteket. A bíróság később feloldotta a tiltást.

Az internetcenzúra ellen a maguk eszközeivel keményen léptek fel. 2008 decemberében felfedték a dán kormány által cenzúra alá helyezett összesen 3863 weblap titkos listáját, majd ugyanezt tették az ausztrál és a thai cenzoroknak nem tetsző felületekkel is, amelyek a hivatalos verzió szerint bűncselekménynek minősülő tartalmakat hordoznak. Kiderült azonban, hogy a listákon szereplő linkek felének nincs köze a gyermekpornográfiához vagy a terrorizmushoz, de van köztük pókeroldal, YouTube-linkek, meleg és heteroszexuális pornóoldal, Wikipedia-szócikk, kis vallásokhoz – például a sátánizmushoz – kötődő lapok, keresztény oldalak, sőt egy utazási iroda és egy fogorvos címe is belekerült valahogy.

Nemrégiben egy, a brit Védelmi Minisztériumból származó, szigorúan bizalmas jelzéssel ellátott 2400 oldalas dokumentum bukkant fel a WikiLeaksen. Tartalma: miképp lehet megelőzni a bizalmas, védett adatok kiszivárgását az internetre.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények