A Kúria a Pfv.IV.20.133/2016. számú, fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos szerzői jogi perben hozott jogerős ítéletében pontot tett egy régóta húzódó vitára: kiadhatják-e az internetszolgáltatók a fájlcserélők, tipikusan a torrentezők nevét és személyes adatait?

Az adatvédelem az erősebb

Az elektronikus kereskedelmi törvény szerinti közvetítő szolgáltatók, így az internetszolgáltatók adatszolgáltatásra való kötelezettsége már régóta egy instabil, vitás pontot képez – nyilatkozta a döntés után dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi iroda elektronikus kereskedelmi szakértője. Ilyen kérdés merül fel például a fájlcseréléssel megvalósított szerzői jogi jogsértéseknél, ahol a tényleges feltöltő személyét a jogosultak nem tudják kideríteni. Ebben az esetben ugyanis a közvetítő szolgáltató – így a konkrét esetben az internetszolgáltató – rendelkezik a feltöltést valószínűsíthetően végző előfizető nevével, lakcímével, IP-címével, amelyekkel lehetséges a jogsértő feltöltő azonosítása és így vele szemben a szerzői jogi igény érvényesítése.

A Kúria múlt heti ítéletében tisztázta ezt a kérdést, és megállapította, hogy az adatvédelmi szabályok megakadályozhatják az adatok kiadását akkor, ha a közvetítő szolgáltató ügyfele magánszemély, és nem járult hozzá adatainak kiadásához. A Kúria azt is kimondta ma, hogy a konkrét ügyben az internetszolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadásával annak előfizetői nem járultak hozzá az adataik kiadásához.

A Kúria nem értett egyet az ügyben azzal a felperesi érveléssel sem, hogy az adatvédelmi jogszabály rendelkezései a magánszemély hozzájárulás nélkül is lehetőséget adnak adatainak kiadására, ha a közvetítő szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzői jogosult jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges és arányos a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával.

Minta

Ez azért jelentős – jegyezte meg dr. Halász Kristóf – mert a magyar jog ugyan nem precedensjog, de az egységes ítélkezés feltétele a jogbiztonságnak, azaz a bíróságok nem ítélhetnek egymásnak ellentmondóan egy-egy ügytípusban. Ráadásul a Kúria álláspontjával ritkán helyezkednek szembe az alsóbb fokú bíróságok, így könnyen lehet, hogy ítélkezési tendenciát alapoz meg a döntés.

A Kúria döntése azonban egyáltalán nem váratlan fordulat, vagy magyar sajátosság – emelte ki dr. Halász Kristóf. Az Európai Unió Bírósága ugyanis már több alkalommal foglalt el a Kúriáéval azonos álláspontot a kérdésben. A spanyol Promusicae ügyben kimondta az Európai Bíróság, hogy a vonatkozó EU-s jogszabályok alapján a tagállamok maguk dönthetik el, hogy előírják-e az internetszolgáltatóknak polgári eljárásban a személyes adatok közlésének kötelezettségét a szerzői jogok védelme céljából. Ennek megfelelően Svédországban például lehetőség van polgári perben is kikérni az előfizetők adatait az internetszolgáltatótól. A magyar jogban ez a lehetőség azonban csak a büntetőeljárásban áll fenn az elektronikus hírközlési törvény alapján.