Neelie Kroes
Az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, Neelie Kroes hétfőn néhány részletet árult el arról, hogy szerinte miképpen lehet megvalósítani azt, hogy az unió tagállamaiban olyan szintre emeljék a széles sávú internetes infrastruktúrát, illetve az ehhez kapcsolódó gazdasági szektort, hogy kontinensünk ne szakadjon le végképp az ázsiai és amerikai fejlődés mögött.
A Reuters hírügynökség által szervezett technológiai találkozón a heteken belül megjelenő, a befektetések bátorítását és szorgalmazását célzó uniós tervezettel kapcsolatban az alelnök asszony kifejtette, hogy az európai távközlési szolgáltatók igen rossz globális pozícióban vannak a csökkenő fogyasztói kereslet, a visszaesett bevételek és az olyan világcégek, mint az Apple által diktált verseny miatt. Kroes ezt az állapotot elfogadhatatlannak tartja, és célja, hogy Európa újra a digitális társadalom egyik vezető piaca legyen, mint volt a harmadik generációs mobiltechnológia terjedése idején. Okfejtésében arra utalt, hogy a néhány páneurópai, határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáló távközlési cég jót tenne a gazdaságnak, mivel az ilyen vállalatok tevékenysége serkentené a versenyt és az innovációt.
A szolgáltatók szerint már így is túl sok a szabály
Habár az USA-hoz, Japánhoz vagy Dél-Koreához képest jelentős a lemaradásunk a széles sávú optikai hálózatok terén, Neelie Kroes szerint tarthatóak a már korábban kitűzött célok, melyek egyike, hogy 2020-ig az uniós háztartások legalább felében nagy sebességű széles sávú netkapcsolat legyen. Az alelnök asszony külön beszélt arról, hogy nagy küzdelmet folytatnak a távközlési cégekkel, mivel azok túlságosan „kemény kezűnek” tartják a brüsszeli hatóságokat, akik tevékenységük minden egyes szegmensét szigorúan szabályozni akarják – két különösen nagy fájdalmuk: a roaming árainak letörése, illetve a cégegyesülések felügyelete. Ez az ellentét tovább éleződhet, mivel megtörténhet – ahogy tavaly ősszel már Kroes asszony meglebegtette –, hogy az új előírások szerint az EB keményen beleszól a versenybe, konkrétan abba, hogy a korábbi nagy monopolcégek, mint például a France Telecom vagy a Deutsche Telekom a befektetési kedv és a fejlesztés serkentése érdekében kénytelenek lesznek államilag szabályozott módon és árakon bérbe adni régi, rézvezetékes hálózataikat a piacra lépő új szereplőknek.
Ezt a javaslatot hatalmas felháborodás fogadta a távközlési cégek vezetői részéről, akik szerint az optikai hálózatok hatalmas befektetési költsége csak évtizedes távlatot tekintve térül meg, és az árszabályozás tovább csökkentené a befektetési kedvet. Az alelnök ezekre az aggodalmakra azt válaszolta, hogy nem egyneműsítő, hanem a különféle országok különböző állapotaira tekintettel lévő rugalmas szabályozást képzelnek el – amelyet egyébként nem ők, hanem az irányelvek alapján az adott ország távközlési felügyelete alkotna meg.
Kroes asszony szerint, ha kedvezőbb helyzetbe hozzák az induló szolgáltatókat, az mindenképp jót tesz a versenynek. A távközlési cégek kritikáira pedig általánosságban így válaszolt: „Az az érzésem, hogy e piac néhány szereplője egy kissé el van kényeztetve, és ők inkább ragaszkodnának a régi, bevált megoldásokhoz. Ám ez a magatartás nem lendíti fel az európai gazdaságot.”
