Az elmúlt, viszonylag rövid időszakban ugrásszerűen megnőtt az internetezők száma Kínában – bár a gyorsan fejlődő ország lemaradása ezen a téren pár éve még igen jelentősnek számított, mostanra már több kínai internetezik, mint amerikai. Kína így most már nem csak a világ legnagyobb mobilhasználó (az országban tavaly novemberben 540 millió mobilossal számoltak), hanem legnagyobb internetező populációját is adja.
A kínai szakminisztérium legfrissebb adatait idéző állami Hszinhua hírügynökség tegnapi jelentése a dinamikusan növekvő helyi internetfelhasználói-bázisra irányítja a figyelmet. A beszámolóból egyebek mellett kiderül, hogy az ázsiai országban tavaly év végén 210 millióan interneteztek, idén februárra viszont már 221 millióra nőtt a webfelhasználók tábora. Az egyik kínai piackutató, a BDA China már múlt hónapban jelezte, hogy az ország az internetfelhasználók számát tekintve beérte az addig magabiztosan vezető Egyesült Államokat, ahol nagyjából 217 millióan használják a világhálót. Év végére ennél jóval több, akár 280 millió kínai internetezővel kell majd számolni a BDA prognózisa szerint.
Bár az internethasználók száma dinamikusan nő a világ legnépesebb országában, az internetpenetráció (ez Kínában nagyjából 16 százalékos) még mindig a világátlag (19,1 százalék) alatt van, ismeri el a minisztérium.
Az illetékes hatóságok közben több-kevesebb sikerrel igyekeznek mindent megtenni, hogy a világhálót a klasszikus állami médiához, azaz a televízióhoz és rádióhoz hasonlóan a felügyeletük alatt tartsák, jóllehet az utóbbi hónapokban – javarészt a közelgő olimpiával kapcsolatos nemzetközi nyomás hatására – valamelyest lazítottak a cenzúrán. Bár múlt hónapban a tibeti zavargások kapcsán előfordult, hogy a netrendőrség tiltólistára tette az eseményekről felvételeket tároló Youtube videomegosztó oldalt, április elején ugyanez a szerv már szabad elérést adott a Wikipedia angol nyelvű szócikkeihez. Azaz csak részben, hiszen bizonyos információkat – például a Tibetről vagy a Tienanmen térről szóló bejegyzéseket – így sem engednek be az országba.
Az internet legnagyobb veszélyeit mindazonáltal nem kizárólag a „kényes” információkhoz való korlátlan hozzáférésben látják a kínai hatóságok: a web anonimitása révén kitűnő táptalajt jelent a szerveződő mozgalmaknak, demonstrációknak. Kínában országszerte több ezren csatlakoztak például ahhoz a hétvégi, kormányszimpatizáns demonstrációhoz, mely Franciaország „Tibet-politikája” és az olimpiával kapcsolatos álláspontja ellen tüntetett. Az ellendemonstráció híre több kínai weboldalon és blogbejegyzésben is feltűnt, e beharangozók nélkül szakértők szerint lényegesen kevesebben vettek volna részt az eseményeken.
Bár ez a megmozdulás Kína számára belbiztonsági szempontból nem járt komoly kockázattal, semmi biztosíték nincs ellene, hogy a jövőben hasonló szerveződések kormány, illetve államellenes hangulatot gerjesszenek az internetet segítségével.
