Hirdetés

Hamarosan indul a Marsra a kínai szonda

Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát – közölte hétfőn a projektet vezető Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat.

A szonda és egy távvezérlésű robot hét hónap alatt érné el a Marsot.

Hirdetés

A Tienven (Égi kérdések) nevű projekt célja, hogy először Mars körüli pályára állítsák a szondát, majd az leszálljon a bolygó felszínén, ahol a távvezérlésű robot felderítést, mintavételt és elemzést hajt végre. Az Űrvilág korábbi beszámolója szerint a jövőben Kínából indítandó Naprendszer-kutató küldetések ugyancsak a Tienven nevet kapják majd, növekvő sorozatszámokkal. A hosszabb távú tervekben állítólag többek között egy marsi mintahozó űrszonda és a Jupiter körüli pályára szánt űreszköz is szerepel, valamint egy földközeli kisbolygóból mintát vevő, plusz egy üstököst is megközelítő szondát is javasoltak a kínai kutatók.

A Tienven-1 starttömege üzemanyaggal együtt mintegy 5 tonna lesz. A déli Vencsang űrközpontból egy Hosszú Menetelés-5 rakétával startol. Az indítási ablak július végén vagy augusztus elején teszi lehetővé a Marshoz való energiatakarékos eljutást.

A szonda Mars körüli pályára álló egységét egy nagyfelbontású kamerával szerelték fel. Repül még a kínai szondán egy közepes felbontású kamera, egy a felszín alatti rétegek vizsgálatára alkalmas radarberendezés, a felszín ásványi összetételét meghatározni képes spektrométer, a semleges és nagyenergiájú töltött részecskék elemzésére szolgáló műszer és egy magnetométer is. A Mars körül keringő űrszonda egyúttal kommunikációs reléállomásként is szolgál a felszínre küldendő marsjáró számára – a leszállóegység ugyanis egy kis rovert is visz magával. A kb. 240 kg-os eszköz energiaellátását napelemek biztosítják. Tudományos műszerezettségébe egy talajvizsgáló radar, egy multispektrális kamera, egy spektroszkóp, valamit az időjárást és a mágneses környezetet vizsgáló eszközök tartoznak. Élettartamát három földi hónaposnak remélik.

Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán, ahol azóta is végeznek mintavételt és teszteket.

A Mars felfedezésére igyekszik Kína mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek is, előbbi már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, és idén nyáron tervezik az ötödik („Perseverance”) útnak indítását, míg utóbbi július 15-én bocsátja fel űrszondáját egy japán kilövőállomásról. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint a koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.

Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás megépítése is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják Föld körüli pályára. Május elején tesztelték az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények