Emmanuel Macron francia elnök hétfőn még olyan kijelentésekkel nyitotta a párizsi AI-csúcsot, hogy Franciaország beszállt az AI-versenybe, és mindenki válassza Európát az üzlethez. Közölte, hogy az AI hatalmas energiaéhségét ők segítenek kielégíteni, és nem „drill, baby, drill” a szlogenjük, hanem „plug, baby, plug”. Elmondta azt is, hogy csak Franciaországba 109 milliárd eurónyi AI-befektetés érkezik. Ebből 20 milliárdot a kanadai Brookfield hoz, 50 milliárdot pedig az Egyesült Arab Emírségek.
Azután jött a hidegzuhany, mert megszólalt az amerikai alelnök. J.D. Vance figyelmeztette az európaiakat, hogy az igen szigorú és rengeteg szabályozásuk (és az AI Act) megbéníthatja az AI-t és annak fejlesztését. A tartalmi moderációt tekintélyelvű cenzúrának nevezte. Ezután az USA és Nagy-Britannia nem írták alá a csúcs vállalását, miszerint az AI legyen nyitott, etikus, biztonságos és inkluzív. Több mint 60 ország aláírta, köztük Kína is.
Így a konferencia már nem az aggályokról, hanem a geopolitikai versenyről szól, arról, hogy ki lesz az AI-óriás. Vance szerint az USA szeretne a domináns erő lenni, az EU erős hatósági fellepését pedig erősen ellenzik. Szerintük az átfogó törvények megölhetik az átalakulóban lévő AI-szektort. Szerintük az AI legyen mentes az ideológiai elfogultságoktól, az amerikai AI nem lesz tekintélyelvű cenzúra eszköze. Vance kritizálta az EU-s DSA-t és GDPR-t, szerinte ezek végtelen költséget jelentenek a kis cégeknek. Hozzátette: biztonságos internetet akarnak, de egy dolog meggátolni, hogy valakik a gyerekekre vadásszanak, és egy másik meggátolni egy felnőtt embert abban, hogy hozzáférjen valamihez, amit a kormány tévinformációnak nyilvánít.
Vance a beszéde után rögtön távozott, az utána következő Ursula von der Leyent és Emmanuel Macront nem hallgatta meg, csak később beszélt velük személyesen.
Vance figyelmeztetett mindenkit Kínára: a DeepSeeket bár név szerint nem említette, de azt mondta, hogy a CCTV-től az 5G-ig mindenhol ismerjük az olcsó technológiát, aminél remek az ár és exportálják. Szerinte azonban ha valaki ilyesmit választ, az egy autoriter félhez láncolja magát, olyanhoz, amely beleás és megszerzi az információkat. Egyre több kormányzat tiltja be egyébként a DeepSeeket, amelyet Vance név szerint egyszer sem említett.
Ezek után mindenki egyszerűsítéseket hirdetett, bár Macron szerint szabályozás is kell a bizalomhoz, vagy az emberek visszautasítják az AI-t. Von der Leyen csökkenő bürokráciát és több, plusz 50 milliárd eurós befektetést ígért.
Kína miniszterelnök-helyettese eközben azt mondta, együtt dolgoznának más országokkal a biztonság megőrzésén és az eredmények megosztásán az AI-szektorban, hogy az emberiség jövője közös legyen.
Elemzők szerint Vance beszéde mutatja, hogy innentől nem a biztonság a lényeg, hanem a gyors fejlesztések, a technológiát pedig lehetőségnek tekintik, amit pedig elvesztenének szabályozások mellett.
