Kasza Tibor a Facebookon akadt ki az internetszolgáltatójára és vont párhuzamot a csokoládé kakaótartalma, illetve a tejes dobozból hiányzó centilitereket követő büntetéseket ecsetelve. Az énekes/műsorvezetőnél az verte ki a biztosítékot, hogy mobiltelefonjáról élőben közvetítve akadozott és néha meg is szakadt az adás. „Egy ócska tipp a fogyasztóvédelemnek: hogyha a fogyasztókat védjük, akkor ne csak az egyéb szolgáltatókra menjünk rá, hanem erre az abszolút nyilvánvaló átverésre, ami a garantált sávszélesség”.
„Legyen egy becsületkassza, és ha úgy látom, hogy jól működik az internet akkor befizetem, ha úgy látom hogy nem jól működik, akkor csak kevesebbet dobok bele” – javasolta videós üzenetében, amiben azt is kifejtette, hogy a UPC legnagyobb csomagját rendelte meg (120 Mbit), majd a későbbiekben egy mérési eredményét is feltöltötte a közösségi oldalra. A szintén mobiltelefonnal készült sebességteszt 21 ms válaszidővel 5,53 Mbites fel- és 5,43 Mbites letöltési értékeket ért el (ez egyébként nem éri el a szolgáltatói minimumot, ami 30/4Mbit). Arról nincs információnk, hogy ezt is a ház melletti kerti széken, kávézás közben mérte-e (ahogy a tesztkörnyezetről sem), ahonnan egyébként szeret élőben közvetíteni.
Hány megás valójában a 8 megás ADSL? – tettük fel a kérdést nyolc évvel ezelőtt. Minden internet-előfizető szeretné, ha a hozzáférésén a szolgáltató által ígért maximális sávszélességgel tudna le- és feltölteni, de ez a gyakorlatban nem így működik: egy 8 Mbps sebességű kapcsolaton a legritkább esetben lehet másodpercenként közel 1 megabájtot lehúzni a világhálóról. Az éppen elérhető sebességet számos tényező befolyásolja – például a hálózat leterheltsége, a központtól való távolság, a szerver közelsége stb. –, ezért a csomagokban hirdetett sebességértékeket a távközlési vállalatok bevallottan elméleti maximumként adják meg.
Egy mobilos sebességmérés eredménye [+]
Abban az évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatot hozott, hogy a fogyasztók ne érezzék becsapva magukat. Ebben szerepelt, hogy a reklámokban az internet-hozzáférések valós sebességét kell feltüntetni. Ezt toldotta meg az a kormányrendelet, ami 2008. végén kötelezővé tette, hogy mindenhol jelenjen meg a maximális mellett a garantált sebesség is. A döntés nem rengette meg a piacot, ugyanis azt nem határozta meg, mekkora lehet a maximális eltérés a két érték között, illetve arra sem tért ki, hogy a fogyasztó milyen esetekben állhat el a szerződéstől akkor is, ha hűséget vállalt.
A hatóság keményen büntette viszont azokat, akik nem tettek eleget a követelménynek: a Digi például 10 millió forintos bírságot kapott, az utóbbi években azonban nem lehet úgy szerződést kötni, hogy az ember ne szembesülne a garantált értékekkel is, ezeket a maximálisan elérhető sebességgel egy helyen tüntetik fel.
