Az Y-generáció és a digitális biztonság

Egy friss tanulmány szerint több mint egyharmaduk (37%) úgy gondolja, hogy ő túl unalmas ahhoz, hogy kiberbűncselekemény áldozatává váljon.

A Kaspersky legújabb, More Connected Than Ever Before: How We Build Our Digital Comfort Zones, azaz Minden eddiginél összekapcsoltabban: hogyan alakítjuk ki a digitális komfortzónáinkat c. globális jelentése azt vizsgálja, hogyan változtatjuk a szokásainkat annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjuk a technológia szerepéhez az életünkben.

Hirdetés

A felmérés készítői azt tapasztalták, hogy bár az Y-generációsok (jellemzően az 1980 és 1995 között születettek) az online biztonságuk erősítését tervezik, a cselekedeteik egészen másról árulkodnak, ugyanis sok Y-generációs gondolja úgy, hogy ő túl unalmas a kiberbűnözők számára, ám 36%-uk mégis azt érzi, hogy többet kellene tennie a digitális biztonsága megerősítéséért, ám ez általában eléggé hátra sorolódik a teendői listáján.

Miután az „új normális” sokakat kényszerített otthoni munkára, az Y-generációsok számára az otthon lassacskán technológiai központtá válik – írják a felmérésben. Most már naponta csaknem két (1,8) órával többet töltenek online az év elejéhez viszonyítva – ez napi átlagban 7,1 órát jelent az online térben. Csaknem a felük (49%) mondta azt, hogy mióta több időt töltenek online, azóta tudatosabban viszonyulnak a digitális biztonság kérdéséhez. Az Y-generációsok a közösségi médiafelületeken töltik a legtöbb időt, de csaknem kétharmaduk (61%) számolt be arról, hogy az online randioldalak otthonról történő látogatása különös aggályt jelent a digitális biztonságuk szempontjából.

Az aggályok kezeléséről szólva az Y-generációsok csaknem fele (52%-a) kizárólag hivatalos áruházakból (pl. az Apple Store és a Google Play áruházból) származó megbízható alkalmazásokat használ a készülékén, 49%-uk pedig minden készülékén rendszeresen futtat vírusirtó programokat, hogy megvédje magát. Az Y-generációsok 13%-a egy kis huncutságtól sem riad vissza: elmondták ugyanis, hogy a szomszédjuk tudta nélkül használták annak Wi-Fi-jét.

„A 2020-as év meghatározó szerepet játszott a digitális otthon kialakulásában. Mivel világszerte nagyon sokunkat érintettek a kijárási korlátozások, drasztikusan többet használtuk a technológiát kapcsolattartásra, illetve sokkal többet hagyatkoztunk rá. Emiatt úgy gondoltuk, érdemes lenne készíteni egy tanulmányt, amelyből kiderül, hogy miként hatott az idei év a digitális élettel kapcsolatos cselekedeteinkre és érzéseinkre, melyek a »digitális komfortzónáink«, és mit jelentenek a számunkra? Nem meglepő, hogy az Y-generációsok – akik meghatározó szerepet játszanak az elkövetkező évek technológiahasználatának módjában – nagyobb hangsúlyt helyeznek a digitális biztonságra, főleg most, amikor a munkahely és az otthon közötti határok egyre inkább elmosódnak. A digitális fenyegetésektől egyszerűen is megvédhetjük magunkat, és ez segíthet nekünk annak jobb megértésében, hogy miként optimalizálhatjuk a biztonságot az egyéni »digitális komfortzónákon« belül” – mondta Andrew Winton, a Kaspersky marketingért felelős alelnöke.

„Azt szokás mondani, hogy az Y-generációsok digitális bennszülöttek, és ez a tény újabb kihívásokhoz is vezethet, amelyek következtében ennek a csoportnak meg kell találnia a saját „digitális komfortzónáját”. Már az a tény is, hogy sokan egy lakótárssal laknak együtt, hozzájárulhat ahhoz, hogy nem érzik magukat digitálisan biztonságban, különösen az összeköltözés kezdetén. Ezen az érzésen még tovább ronthat, hogy ez a generáció hajlamos gyakran költözni és munkahelyet váltani. Ilyen esetekben fontos nyíltan elbeszélgetni a lakótárssal ezekről az aggályokról: például a biztonsági szoftver költségeinek megosztásáról és a közösen használt eszközök használatára vonatkozó szigorú szabályok lefektetéséről, valamint igyekezni kell minél jobban megismerni egymást” – kommentálta a tapasztalatokat dr. Berta Aznar Martínez, a barcelonai Ramon Llull Egyetem vezető pszichológusa.

Hirdetés

Előzmények