Majdnem belebukott a világ egyik vezető informatikai szolgáltatója, a dallasi Electronic Data Systems (EDS) az Egyesült Államok haditengerészetének készülő intranet építésébe.
Az USA haditengerészete négy és fél évvel ezelőtt írt alá szerződést az EDS-szel a Navy-Marine Corps Intranet (NMCI) névre keresztelt új belső informatikai hálózatának kiépítéséről. A nyolcmilliárd dolláros projekt keretében olyan rendszer jön létre, amelyet 347 ezer civil és katona felhasználó vesz majd igénybe a világ olyan távoli pontjain, mint Japán, Kalifornia és Izland. Méreteit tekintve az NMCI az internet után a világ második legnagyobb it-hálózata lesz. A rendkívül bonyolult technológia létrehozását azonban kissé félvállról vették a felek: az elmúlt években az időarányos teljesítések elhalasztásáról, a felek közötti nézeteltérésekről szóló hírekkel volt tele a sajtó, a gondok egy ponton olyan súlyosak voltak, hogy magának az EDS-nek a létét fenyegették – összegzi a fejleményeket a Financial Times.
Hogyan szúrjunk el dolgokat igazán nagyban
A tengerészet tenderének megnyerése éppen jókor jött az it-szolgáltatónak: 2000-ben, az internetboom kipukkadása idején éveken át tartó, biztos bevételt ígért, ugyanis a katonák arra szerződtek az EDS-szel, hogy az felépíti a rendszert, amelyet azután visszabérelnek tőle. Tíz év alatt így a havi díjakból kell megtérülnie a beruházási költségnek és kitermelődnie a haszonnak. Csakhogy az első két évben nem haladt a munka, a projekt csak nyelte a pénzt és nem hozott semmit, ami 2001-ben és 2002-ben súlyos anyagi problémákhoz vezetett az EDS-nél. A tőzsde már-már temette a céget, mire válaszul vezért cseréltek, és utánanéztek, mi a bajok oka. Azt találták, hogy a felek a megállapodás és az addigi közös munka során minden hibát elkövettek, amit egy outsourcing-szerződésnél el lehet követni.
Kezdetnek mindjárt ott van az it-szolgáltató legeslegelső vállalása, miszerint az új rendszerrel hozzáférhető marad minden olyan alkalmazás, amelyet a tengerészet alkalmazottai a régi felállásban használtak. Ez azt jelentette, hogy a szimpla irodai szoftverektől kezdve a kifinomult CAD-programokig mindennek tovább kellene futnia a NMCI-on. A megrendelő szakértői úgy számolták: tízezer alkalmazásról lehet szó, ám valójában nyolcvanezer ilyen szoftver futott a haditengerészet szétszórt komputerrendszerein. Ennek a váratlanul sok elemnek az "átkötése" extra költséget jelentett az EDS-nek, ugyanakkor joggal merül fel a kérdés: miért nem látták ezt előre. Azért, mert azt hitték, hogy egy katonai szervezet nem lehet decentralizált és anarchikus (a szerződés előkészítői biztos nem voltak katonák – a szerk.), ezzel szemben az informatika fejlesztésével kapcsolatos döntéseket korábban helyi szinteken hozták meg, ami a "virágozzék száz virág" jegyében fogant it-hálózatot eredményezett.
Ez a hiba azonban önmagában nem küldte volna padlóra az NMCI-projektet, ahhoz egyéb gondok is kellettek. Az egyik ezek közül az volt, hogy a megrendelő kezdetben nem állított fel egy olyan csoportot, amelynek feladata a projekt segítése lett volna házon belül, s amely az eközben szükséges döntések meghozatalához kellően nagy hatalmat kapott volna. (Valahogy úgy, ahogy a katonai orvosnak bizonyos esetekben joga van felülbírálni a parancsnoki döntéseket.) Ezért a napi feladataikkal, például az afganisztáni bevetésekkel elfoglalt tisztek enyhén szólva nem fogadták kitörő lelkesedéssel az EDS embereit, akik azért jöttek, hogy "felforgassák" a rutinszerűen, begyakorlott módon használt it-rendszereket.
Tovább növelte a fejetlenséget, hogy a felek nem dolgoztak ki stratégiát az NMCI bevezetésére. (Ennyit a világ legnagyobb tengerészeti szervezetének és egyik legnagyobb it-szolgáltatójának problémamegoldó készségéről.) Az EDS így ahelyett, hogy lépésről lépésre állította volna üzembe a rendszer elemeit, fokozatosan felvállalva és megoldva az ezzel járó konfliktusokat, "egyetlen széles fronton támadva" egyszerre kezdett hozzá az egész kiépítéséhez.
Fokozatos kilábalás
Régi igazság, hogy egy it-rendszerváltás sokkal inkább szervezeti, mint technológiai probléma. Az újdonság megkívánja a szervezet tagjaitól, hogy feladják bevált munkamódszereiket, szokásaikat, amire sokszor nem könnyű rávenni őket. James Godwin ellentengernagy, akit a haditengerészet a projekt sínre tételével bízott meg, úgy véli, ma már megvan a kellő elszántság a változtatásra. "A hozzáállás megváltozott, mert a vezető beosztású tisztek mellénk álltak, és mindenkinek azt mondják: az NMCI az az út, amelyen járnunk kell." – mondja.
A rendcsinálás kezdi meghozni az eredményét. A legutóbbi összeadás szerint már 250 ezer katona és polgári alkalmazott használja az NMCI eddig kiépült részeit és az év végére elérik a 300 ezres számot. Javult a felhasználók elégedettsége is: a két évvel ezelőtti hatvan százalékról 70-re emelkedett az újdonságot pozitívan értékelők aránya – igaz, az EDS/tengerészet team elsősorban a legigényesebb, fejlesztői munkát végző komputerhasználók elégedettségének elérésére koncentrál. Az érintettek kezdik élvezni az NMCI-ban rejlő lehetőségeket, például azt a webes felületet, amelyen keresztül a megadott keretellátmány terhére – szemben a korábbi hetvennapos átfutási idővel – a lehető legrövidebb időn belül megrendelhetik azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van.
