Hirdetés

A merevlemeznek nincs versenytársa

Hirdetés

Az IBM 305 RAMAC típusjelű számítógépe volt az első informatikai rendszer, mely az adatokat mozgó fej segítségével mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolta el. A technológia azóta finomodott, módosult és újdonságokkal egészült ki, de az alapszemlélet nem változott: a merevlemez mind a mai napig a legismertebb és legnépszerűbb nem felejtő memória – egy tartós tár, mely az adatokat tápfeszültség nélkül is képes megőrizni.

MerevlemezAz IEEE Transactions on Magnetics című szakfolyóirat októberi számában megjelent friss publikáció tucatnyi, még fejlesztés alatt álló merevlemez-utódjelöltről számol be, elsősorban vizsgálva azok piaci életképességét. Mark Kryder, a Carnegie Mellon Egyetem professzora és kollégája egyetért abban, hogy bármilyen új technológia száll is szembe a HDD-kkel az elkövetkező évtizedben, az adattárolás királyának trónfosztására csupán csekély esélyek mutatkoznak. A piac ugyanis nem kíváncsi a sci-fire, a felhasználó otthonába csak akkor kerülhetnek be forradalmi újdonságnak számító berendezések, ha azok tökéletesen illeszthetőek egy már meglévő rendszerbe, és ésszerű határokon belül működnek. Júniusban írtunk például egy spintronikai fejlesztésről (itt még csak szó sincs a merevlemez, mint eszköz cseréjéről), melyben femtomásodperces lézerek játsszák a főszerepet: tudósok ultragyorsan felvillanó lézernyalábokkal többszörözték meg az adatírás- és olvasás sebességét az elektron spinjének felhasználásával. A kísérlet ugyan biztató és nagy reményeket kelt, de tömeggyártásra jelen formájában alkalmatlan – egyszerűen azért, mert a femtomásodperces lézerek méretbeli kiterjedésük miatt nem építhetőek be az fogyasztói piacokra szánt elektronikai eszközökbe.

Elzakatol még pár évig

Kryderék publikációjukban egyenként 13 olyan nem felejtő memórián alapuló technológiát vizsgáltak meg, melyek a piacon versenyre kelhetnek – kelhetnének – a hagyományos merevlemezzel 2020-ig, fókuszálva a vásárlói költségekre. Az eredmény: két, erősen esetleges kivételtől eltekintve nem várható a HDD-k cseréje záros határidőn belül. Amennyiben a hagyományos merevlemezek a jelenleg megfigyelhető ütemben fejlődnek, 2020-ban egy 2,5 hüvelykes, több mint 14 terabájt információ tárolására alkalmas HDD körülbelül 40 amerikai dollárért (mai árfolyamon bő 7 ezer forintért) vásárolható majd meg – állítják a kutatók. A flashmemóriát a szakemberek szándékosan nem tekintették a merevlemez vetélytársának, mivel – hiába az alacsonyabb energiafogyasztás és a gyorsabb hozzáférési sebesség – egy SSD ára gigabájtonként közel tízszerese egy HDD-nek. Kryder emellett kukázta a ferroelektromos dinamikus memóriát (FeDRAM), amely friss kutatások szerint 20-szor kevesebb áramot fogyaszt és jóval kisebb csíkszélességen is gyártható, mint a ma használatos DRAM-cella. Lekerült az asztalról a holografikus tároló is, amely ugyan nagy adatsűrűséget biztosít és olcsó, viszont csak egyszer írható és 50 évnél tovább nem őriz meg információt.

Megmaradt viszont a PCRAM és az STTRAM. Előbbit fázisváltó memóriaként (Phase Change Random Access Memory) ismerjük, mert anyaga amorf szerkezetből kristályos szerkezetbe rendezhető hő hatására, a két állapot pedig megfeleltethető a 0 és az 1 értékének. Előnye, hogy gyors, nagy adatsűrűségre képes és olcsón előállítható, hátránya viszont a magas fogyasztás. Utóbbi, a Spin Torque Transfer RAM a spintronikát hasznosítja, és nagyban hasonlít a mágneses elvek működő adattároláshoz. Sajnos se nem olyan gyors, se nem képes olyan adatsűrűség elérésére, mint a PCRAM, viszont nagyságrendekkel kevesebb áramot fogyaszt működése során. Összességében Kyrder úgy véli, ha sikerül továbbfejleszteni az STTRAM-ot, méltó versenytársa lehet a merevlemezeknek – de addig is, készüljünk egyre nagyobb kapacitású és arányaiban egyre olcsóbb merevlemezek bemutatójára.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények