Jóri András adatvédelmi biztos az Európai Unió adatvédelmi hatóságai elé visz egy lézernyomtatóval kapcsolatos panaszügyet, mivel úgy véli, az ügy nemzetközi jellege közös álláspontot kíván – jelentette tegnapi közleményében az Országgyűlési Biztos Hivatala.
A nyomtatványok szabad szemmel nem látható megjelöléséről van szó, melyről mi is többször beszámoltunk már: részletesen bemutattuk a technológiát, illetve hírt adtunk arról is, hogy az ez ügyben már évek óta tevékenykedő Electronic Frontier Foundation (EFF) Franco Frattini támogatásával az év elején felhívta az uniós hatóságok figyelmét a technológia által felvetett jogi aggályokra.
Jóri András most azért tesz lépéseket, mivel a panaszos egy médiában megjelent értesülés nyomán fordult beadvánnyal a biztoshoz, ugyanis az adott nyomtató gyártója az említett láthatatlan kódokat sem a termékleírásban, sem pedig a specifikációban nem említi, azaz a kódolás tényét nem közli a felhasználókkal.
A biztos megkereste a magyarországi forgalmazó vállalkozás vezérigazgatóját, s megkérdezte, hogy valóban alkalmaznak-e ilyen kódokat, azok alkalmasak-e a felhasználó azonosítására, továbbá hogy mi az adatkezelés célja.
A válaszlevél arról tájékoztatta a biztost, hogy egyes színes lézernyomtatók valóban alkalmasak szabad szemmel nem látható kódok elhelyezésére. A kódok azonban kizárólag a nyomatot létrehozó nyomtatóval hozhatók kapcsolatba, a nyomtatást végző személlyel vagy a nyomtatóhoz kapcsolt számítógéppel nem. A cégvezető szerint a hazai forgalmazó nem folytat ilyen jellegű adatkezelést.
Az adatvédelmi biztos ezt a választ nem tartja elfogadhatónak, mivel előfordulhat olyan eset, amikor a nyomtató is hozzárendelhető az érintett felhasználóhoz. Ezért – és mert a lézernyomtató nem csak Magyarországon, hanem az EU többi országában is megvásárolható – Jóri András közös álláspont kialakításáért az uniós adatvédelmi hatóságok képviselőit összefogó úgynevezett 29-es Munkacsoporthoz fordul.
