Meghalt John McCarthy, a mesterséges intelligencia úttörője

Vasárnap 84 éves korában elhunyt John McCarthy, a számítástechnika és a mesterségesintelligencia-kutatás egyik úttörője – jelentette be a Twitteren egykori munkáltatója, a Stanford Egyetem. Eredményeit számos díjjal, többek között 1971-ben Turing-díjjal, 1991-ben pedig elnöki plakettel ismerték el.

Wikipedia szócikke szerint az ír és litván bevándorlók gyermekeként 1927-ben Bostonban született McCarthy matematika szakon diplomázott a Kaliforniai Műszaki Egyetemen, majd 1951-ben a Princetonon PhD-fokozatot szerzett. Ezt követően egészen nyugdíjba vonulásáig, 2000-ig egyetemi oktatóként, kutatóként dolgozott.

John McCarthy (Forrás: Wikipedia)
John McCarthy 2006-ban (Forrás: Wikipedia)

Neki köszönhetjük a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) kifejezést, melyet 1955-ben egy kutatási pályázatban használt először „intelligens gépek készítésének tervezését és tudományát” értve a terminus alatt. „Meglehet, hogy a mai számítógépek sebessége és memóriakapacitása elégtelen az emberi agy fejlett funkciói többségének szimulálására, ám a legnagyobb akadály nem a gép kapacitásának hiánya, hanem az, hogy nem tudunk a rendelkezésre álló erőforrásokat maximálisan kihasználó programokat írni” – írta a tervezetben.

McCarthy 1958 és 1960 között a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) alkotta meg a LISP programnyelvet, mely az első funkcionális nyelv volt az informatika történetében, és egyben a Fortran után a második magas szintű programnyelv. Eredetileg rekurzív függvények absztrakt ábrázolására készült, de később az MI-kutatás preferált programozási nyelvévé vált, módosított változatai a mai napig használatosak.

Számos egyéb eljárás, felfedezés köthető a nevéhez, többek között az automatikus memóriakezelés egyik megvalósítása, a szemétgyűjtés (garbage collection). Kulcsszerepe volt az időosztásos számítógépek megalkotásában is: az első ilyen rendszert 1957-ben az általa vezetett csoport hozta létre egy IBM 704 átalakításával. A 1960-as évek elején azt jósolta, hogy az időosztás lehetővé fogja tenni a számítási kapacitás, sőt akár egyes alkalmazások közműként való értékesítését – ez a vízió az új évezredben a SaaS- és cloudmegoldásokban vált valóra.

1962-től 2000-ig a Stanfordon mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozott az általa alapított labor vezetőjeként. Később maga is elismerte, hogy kezdetben túlzottan optimistán látta a terület jövőjét – többek között úgy vélte, hogy a számítógépek már az 1970-es években le fogják győzni az embert sakkban, ami csak évtizedekkel később történt meg –, de élete végéig rendületlenül hitt abban, hogy megalkotható az intelligens gép.

Azóta történt

  • Idegen nyelv helyett programozási nyelvet?

    Egy egyesült államokbeli iskolában engedélyezték, hogy a spanyolból bukdácsoló diák Javát tanulhasson inkább.

  • 1927. augusztus 9.

    Egy New York-i zsidó család gyermekeként megszületett Marvin Minsky, az MIT mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozó AI-laborjának egyik alapítója. Az 1969-ben Turing-díjat kapott, kivételesen széles látókörű, kiemelkedő tudományos munkásságot felmutató kutató az 1950-es évektől kezdve roppant sok muníciót adott a számítástechnika AI-fejlesztéseinek.

  • 1927. szeptember 4.

    Az Egyesült Államokban, Bostonban megszületett a korai informatika egyik fontos alakja, John McCarthy. A számítástechnika fejlődéséhez számtalan eredménnyel hozzájáruló tudós legfontosabb munkája az MIT-n végzett kutatásai során az LISP programozási nyelv kidolgozása volt 1958-ban, melynek eredményeit 1960-ban közölte.

Előzmények