Hirdetés

Kevesebb volt a beszedett jogdíj 2020-ban, mint egy évvel korábban

Ugyanakkor a vártnál kisebb a csökkenés, a digitális tartalmak után pedig jóval többet fizettek.

A CISAC, a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet (Confédération Internationale des Sociétés d’Auteurs et Compositeurs) közzétette legfrissebb, a 2020-as év adatait összegző jelentését. Ennek főbb pontjait szedte össze a magyar jogvédő szervezet, az Artisjus, friss összefoglaló cikkében.

A legfontosabb: a szervezet 232 közös jogkezelője 123 országban összesítve 9,9%-kal kevesebb jogdíjat szedett be a 2019-es rekordévhez képest. Ez több mint egymilliárd eurós visszaesés: 10,35 milliárdról 9,32 milliárd euróra – az eredmény ugyanakkor mégis kedvező a jogkezelők számára, ugyanis sokkal nagyobb mértékű, 20-35 százalékos csökkenést jósolt a CISAC a 2020 októberében kiadott előzetes becslések alapján. Magyarországon a visszaesés 17,7 százalékos volt 2020-ban 2019-hez képest.

CISAC
[+]

A vártnál jóval kisebb visszaesés két fő tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a hagyományosan a legnagyobb bevételi forrásnak számító rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak kisebb mértékben csökkentek, mint azt sok elemző várta: hirdetési piac minimálisan szűkült, de a kábeles és online szolgáltatások előfizetőinek száma jelentősen emelkedett. E terület a jogdíjak 39,7%-át termelte ki.

Másrészt a digitális jogdíjak 16,2%-kal emelkedtek 2020-ban. Ez nemcsak a megnövekedett zenefogyasztásnak köszönhető, hanem a közös jogkezelők aktív fellépése is fontos volt. A jogkezelők forrásaikat átcsoportosítva a korábbinál is aktívabbak voltak a digitális jogdíjbeszedések területén, és számos új, korábban nem fizető vagy nem létező szolgáltatást jogosítottak, vagyis új bevételi forrásokat nyitottak meg a szerzők számára. Így a jogdíjak ebben a rendkívüli évben immár a második legnagyobb bevételi forrást tették ki (26,2%-os részesedéssel).

Az élő- és háttérzene területéről beszedett jogdíjak szegmense szenvedte el a legnagyobb visszaesést, 45,2%-osat; az élőzene ezen belül 55%-ot, a háttérzene 35%-ot.

A legnagyobb növekedést a magánmásolási díjak területén lehetett látni: ez a teljes összegből 4,1%-ot kitevő, 74 országban létező jogdíj 46,2%-ot emelkedett, részben a német jogkezelő a területen felmutatott sikereinek köszönhetően.

A CISAC összesen öt nagy repertoárt képvisel, amelyek közül a zenei jogdíjak teszik ki a legnagyobb részt (2020-ban 87,8%-ot). Itt 10,7%-os volt a csökkenés, aminél nagyobbat csak a drámai repertoár szenvedett el (44%). Az audiovizuális és irodalmi művek utáni jogdíj stagnált, illetve enyhén nőtt, a vizuális művészetek alkotói viszont komoly, majdnem 20%-os növekedésnek örülhettek.

CISAC
[+]

A nagy régiók közül Európát érintette legkomolyabban a járvány a jogdíjak szempontjából: itt 16,9%-kal csökkentek a beszedett összegek. Ugyanakkor még mindig Európa a leghatékonyabb ezen a területen: a globálisan beszedett jogdíjak majdnem feléért, 48,8%-áért felel.

A CISAC jelentése szerint a legtöbb közös jogkezelő csak 2022-re várja, hogy a jogdíjak visszaállnak a járvány előtti, 2019-es szintre. Ez azt jelenti, hogy a szerzőknek 2023-ig a jogdíjból származó jövedelmük visszaesésével kell számolniuk, bár sok jogkezelő a helyzetre reagálva a korábbihoz képest hamarabb vagy gyakrabban utalja át nekik a pénzüket.

További részletek az Artisjus cikkében olvashatóak.

Hirdetés

Előzmények