Ahogy nemrég az IT café is beszámolt róla, Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke az Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen meghirdette a Nemzeti Összefogás a Digitális Munkahelyekért Programot.

Az IVSZ honlapján pár napja megjelent ismertető szerint Laufer Tamás úgy véli, hogy: „Ezt a munkaerőhiányt az informatikai szakma nem tudja önmagában megoldani. A kormányzat sem. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerő-piaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok összefogására van szükség. Ha mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor mindannyian vesztesek leszünk. Végeredményben Magyarország veszít.”

Kritikus állapotok

Az IVSZ közleménye leszögezi, hogy a munkanélküliség, különösen a képzett fiatalok munkanélkülisége, a jelen társadalom és politika egyik legnagyobb kihívása Európában és sajnos Magyarországon is. Akinek nincs munkája, jó eséllyel elesik a lakhatás, a családalapítás és az elvárható minőségű életvitel lehetőségétől is. Ez a tendencia erősen köthető a világ digitalizációjának folyamatához is. Ha valaki nem rendelkezik a digitális eszközök használatának készségével, nem képes a saját munkáján belül digitális módon gondolkodni, ma már nehezen talál munkát, holnap pedig egyáltalán nem fog.

A digitális képességek kritikusak a munkaerő piaci problémák a megoldásában, akkor is, ha nem informatikai állásról van szó – arról nem is beszélve, hogy Európában közel félmillió, Magyarországon is több mint 10 ezer betöltetlen informatikai munkahely van, és a becslések szerint a következő 4 évben a betöltetlen állások száma megduplázódik. Az egy főre jutó GDP hozzájárulása egy dedikált IKT munkahelynek ma évi 12 millió Ft, ha exportra termel, akkor 20 millió Ft, a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.

Ez a 10 ezer betöltetlen állás nem hirtelen keletkezett, érvel a közlemény, gyakorlatilag már évek óta ez a helyzet és valószínűleg ha találtunk volna erre jó választ, akkor további munkahelyek keletkeztek volna. Ez óriási bevételt jelenthetett volna magyar vállalatoknak, lehetőséget pályakezdőknek és stabilitást a GDP-nek.

A teendők

Az IVSZ vzetője öt pontban foglalja össze, hogy mire van szükség:

• először is: mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy az informatikai karrier az egyik legvonzóbb karrier jelenleg, és ez így lesz a jövőben is. Sokan vannak, akik nincsenek még tisztában ezzel, különösen a hölgyek, lányok körében. Bár Európában sem sokkal jobb a helyzet, itthon csak minden huszadik nő választja a természettudományi pályát, eldobva ezzel egy rugalmas, jól fizető, kismama- és anyabarát pályát
• másodszor: alapjaiban és a lehető leggyorsabban meg kell újítani az informatika oktatást a köznevelés rendszerében. Ahogy az írás és az olvasás, úgy a korszerű digitális technológiák használatának képessége is alapvető ahhoz, hogy valaki munkát végezzen a XXI. században. (Laufer Tamás személyes példát is hoz: „Az én fiam most végzett hatodik osztályban. 240 órában tanult matematikát és természetismeretet, 222 órában magyart és történelmet, 111 órában németet, 333 órában testnevelés és egyéb készség tárgyakat és csupán 18 órában informatikát. Természetesen akkor sem mobil fejlesztéssel, 3D modellezéssel vagy játékrobotok programozásával foglalkoztak, hanem számukra érdektelen, élményt nem nyújtó dolgokkal.”)
• harmadszor: tudomásul kell venni, hogy a dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, képesnek kell maradni alkalmazkodni és új eszközöket megismerni. Nem csak az iskolában, azon kívül is és elsősorban digitális távoktatási keretek között. Ehhez persze a tananyagnak is alkalmazkodnia kell, hogy a diákok, dolgozók friss, használható és hatékony tudást szerezhessenek
• negyedszer: ha valaki a képességek birtokában van, tett ezért, akkor azt honorálni kell, olyan minősítési rendszerrel, ami naprakész, és elismert a munkaerőpiacon
• legvégül: biztosítani kell a munkaerő és a munka egymásra találását. Jelenleg ennek a folyamatnak mi vesztesei vagyunk, a becslések szerint több mint 100 ezer magyar informatikus távozott külföldre, miközben mi nem tudunk ilyen mértékben igazolni munkaerőt más piacokról

Grand Coalition for Digital Jobs

Az IVSZ a szakma képviseletében felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját, vezetője pedig felkér minden érintettet, hogy csatlakozzon a hazai „Összefogás a digitális munkahelyekért” kezdeményezéshez.

Laufer Tamás úgy véli, hogy a sikeres összefogásból az egész ország komolyan profitálhat, ha csak a mostani 10 ezer hiányzó munkahelyet sikerül betölteni, az évi körülbelül 150 milliárd forintnyi GDP-növekedést jelenthet. Mivel az informatikának köszönhetően a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ezért digitális munkahelyek további tízezrei jönnek létre a következő évtizedben, multinacionális- és nagyvállalatoknál, illetve innovatív startupoknál egyaránt. A kkv-k versenyképessége, nemzetközi piacon való megjelenése is elképzelhetetlen megfelelő informatikai alapok nélkül.