Három évre elosztva, 1,2 milliárd forint állami apanázzsal indult el a héten hivatalosan is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont, az (IT)2. A megnyitó ünnepségen Molnár Károly rektor arról beszélt, hogy céljaik között egy olyan innovációs egyetem megvalósítása szerepel, ahol jelentős szempont az ipari partnerekkel való szoros együttműködés. E folyamat eredményeképp az intézmény már ma is fenntartási költségeinek felét saját maga termeli ki. Beck György (HP és INFÓRUM) szerint az egyetemi környezetre épülő projektek egy idő után regionális lehetőséget is megnyithatnak az ország előtt, ezért tartja fontos mérföldkőnek a központ létrejöttét. A megnyitón Vass Ilona NKTH-elnökhelyettes részletesen foglalkozott az ipar és a felsőoktatás K+F együttműködési lehetőségeiről.
Koncentrált K+F pénzek, némi vitával a háttérben
A döntési módszerei miatt mostanában erősen bírált Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) már kétszer (legutóbb 2005-ben) hirdette meg a Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET) létrehozására és működésének támogatására szánt pályázatát. Ennek fő célja olyan egyetemi-ipari együttműködések támogatása, amelyben kiemelkedő kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytatnak, erősítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlődését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. Pályázataik alapján három budapesti és nyolc vidéki egyetem érdemelte ki a hazai viszonyokhoz mérten komolynak mondható pénzügyi támogatást. A mintát az angolszász és skandináv módszerek adták. E módszer alapgondolata, hogy csak a jól működő kutatóegyetemek mellett tudnak kialakulni a gazdasági versenyképességet komolyan befolyásoló iparágak. A Boda Miklós NKTH-elnök nevéhez fűződő koncepció már indulásakor nagy vitákat gerjesztett, mivel a korábbi – elsősorban az akadémiai intézeteket preferáló – forráselosztás helyett, a koncentráltabb regionális vonzással bíró egyetemi tudásközpontok kialakítása kezdődött el, és ez komoly érdeksérelmeket okozott a kutatás-fejlesztés egyes hazai intézményeinek. A vita mára eldőlni látszik, az (IT)2 mostani elindulása is az egyetemi tudásközpont program megerősödését jelzi. Ez még akkor is így van, ha egyes érdekcsoportok éppen most próbálják meg leállítani, illetve visszafordítani a már beindult folyamatokat.
Csapatösszeállítás és stratégia
Az (IT)2 Tudásközpontot alakító konzorciumban három multinacionális cég van – a Hewlett-Packard, a Nuance-Recognita és a T-Systems –, amelyek vagy már jelentős magyarországi kutatás-fejlesztési bázissal rendelkeznek, vagy annak kialakításán fáradoznak. Az alapítók között hat olyan kis- és közepes vállalat – Megatrend, e-Group, Balabit, ESRI, DSS, Secfone – is található, amelyek K+F háttérrel és növekvő innovációs igénnyel, valamint termékfejlesztési képességgel és készséggel rendelkeznek. A Műegyetem és a kkv-k szisztematikus együttműködése egy eddig kiaknázatlan versenyelőnyt is jelent nem csak az említett partnerek, de valamennyi hazai informatikai cég számára.
A Tudásközpont a komplex információs rendszerek tématerületen négy tudományos kutatási programfőirányt (fejlesztési módszertan és keretrendszer, elosztott és beágyazott rendszerek, it-biztonság és minőség, ember-gép kapcsolat) jelölt ki. A szervezet menedzsmentje – Risztics Péter Károly igazgató irányításával – az ipari partnerekkel közösen az egymással összefüggő kutatás-fejlesztési főirányokban négy alkalmazásfejlesztési és innovációs projektcsoportot jelölt ki, melyben témafókuszált, konkrét és a globális piacon is értékesíthető, szellemi értéktöbbletet tartalmazó termékek és szolgáltatások létrehozása a cél.
A következő alkalmazásfejlesztési projektcsoportokkal foglalkoznak majd a szakemberek az (IT)2 keretein belül: e-Dokumentum, Köztesréteg, Tudásbázis és Grafikai Alkalmazások, e-Biztonságfejlesztés, GRID és Biztonsági Labor.
