Hirdetés

Mobilinternet olcsóbban, mindenhol?

A Pannon vezérigazgatója földtől elrugaszkodottnak tartja, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet a mobilinternet-szolgáltatásra alkalmassá tett 900 MHz-es frekvenciák várható értékesítésétől 20 milliárd forintos bevételt vár. A mobilszolgáltató élére áprilisban kinevezett, a Telenor bangladesi leányvállalatától érkezett Anders Jensen a blogjában azt írja, hogy ez az „összeg erősen túlbecsültnek látszik: tavaly, amikor ezt a frekvenciát több más frekvenciával együtt meghirdették, az állam által elvárt minimális összeg 100 millió forint volt, ám nem akadt reális piaci szereplő, aki ennyit kínált volna érte.”

Hirdetés

A Pannon-vezér minderről annak apropóján ír, hogy a héten megjelent az 1987. évi GSM-irányelv módosítása, mely az Európai Unióban egységesen megteremti a lehetőségét annak, hogy a mobiltelefonos kommunikáció számára fenntartott 900 MHz-es frekvencián a GSM-mel párhuzamosan széles sávú mobilinternet-szolgáltatást is lehessen nyújtani. E frekvenciasáv ilyen célú felhasználása mind a szolgáltatóknak, mind az előfizetőknek előnyös: a kedvezőbb hullámterjedési feltételek miatt ugyanis jóval nagyobb területet tudnak lefedni a bázisállomások, ami egyrészt a 3G-lefedettség látványos kiterjesztéséhez, másrészt az árak csökkentéséhez vezethet. Emellett 900 MHz-en jobb a beltéri lefedettség is.

Nem olyan egyszerű

3G-lefedettségi térkép: vannak fehér foltok
3G-lefedettségi térkép: egyelőre foltokban

A Pannon és a Vodafone Magyarországon már végzett sikeres teszteket a 900 MHz-es mobilinternet-szolgáltatással, eddig azonban hiába várta az ehhez szükséges ún. E-GSM sávok felszabadítását. Erre most lehetőség nyílik. A frissített EU-direktíva megjelenését követően a nemzeti szakhatóságoknak – beleértve a Nemzetközi Hírközlési Hatóságot (NHH) is – hat hónapjuk van arra, hogy az irányelvet átültessék és a határozatot végrehajtsák, biztosítva ezzel, hogy a GSM-frekvenciasávok ténylegesen nyitva álljanak a harmadik generációs technológiák előtt.

Ehhez azonban egy új frekvenciastratégia kidolgozására van szükség itthon, melynek során számos egyéb szempontot is figyelembe kell majd venni – mondja Márton György, az NHH szóvivője. „Ezt a lehetőséget ki kell használni, de előbb a szolgáltatás feltételeit meg kell teremteni. A tagállamoknak a módosított direktíva hatályba lépését követően hat hónapja lesz arra, hogy azt átültessék országaik jogrendjébe, ez nálunk is meg fog történni. Most az NHH egyik legfontosabb feladata az új frekvenciastratégia kidolgozása lesz, melynek ez egy nagyon fontos eleme” – magyarázta lapunknak, hozzátéve, hogy a hatóság nem tett le arról az elképzeléséről sem, hogy egy negyedik mobilszolgáltató számára biztosítaná a piacra lépés lehetőségét.

Ez is befolyásolja a GSM-sáv megreformálásának terveit, de a hatóságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy széles sávú mobilinternet más új frekvenciákon, többek között 2,6 GHz-en és a földfelszíni műsorszórás digitális átállítása során felszabaduló frekvenciákon is nyújtható. A hazai T-Mobile például – amely, úgy tudjuk, a riválisaival ellentétben inkább ez utóbbiakat részesítené előnyben – azt mondja: „éppen ezért jól átgondolt, széleskörűen elfogadott stratégia mentén célszerű a későbbiekben rendelkezésre álló különböző frekvenciasávok hatékony felhasználásáról dönteni. A legfontosabb, hogy a különböző lehetőségek összehangolása révén a már piacon lévő szolgáltatók is új lehetőségekhez jussanak.”

Tender helyett árverés?

Mindezek tükrében a költségvetési javaslat a tenderből befolyó bevétel számszerűsítésekor indokolatlanul magabiztosnak tűnik, hiszen jelenleg nem csupán az összeg, de még a pályázat tartalma is megjósolhatatlan. Az NHH-szóvivó a büdzsétervezet publikálását követően az MTI-nek óvatosan annyit mondott: „reális esély van” arra, hogy 2010-ben meghirdetik majd a mobil széles sáv lehetőségeit kiterjesztő pályázatot.

A Pannon egyébként nem is tenderben, hanem árverésben gondolkodik. „Megítélésünk szerint a frekvenciaallokáció folyamatára a legcélszerűbb megoldást egy nyílt, tehát a résztvevők tekintetében korlátozást nem tartalmazó, egyszerű szabályú, transzparens árverés jelentené. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy későbbiekben senki se kérdőjelezze meg a nyertes szereplő(ke)t. Egyéb, bonyolultabb szabályokkal bíró pályázati eljárás (az ún. „szépségverseny”) keretében a közbizalom nehezebben lenne elérhető. Éppen ezért remélem, hogy a jövőben árverés fogja majd kialakítani a korrekt árat” – írja blogjában Anders Jensen.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények