Eljárási hibát követett el az Intel ellen folytatott vizsgálat során az Európai Bizottság (EB) – a Wall Street Journal szerint erre a megállapításra jutott az eljárást a processzorgyártó panaszára átvilágító uniós ombudsman. Nikiforosz Diamandurosz jelentését egyelőre hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, a gazdasági lap belsős forrásból jutott hozzá. A dokumentum szerint nem készült jegyzőkönyv egy olyan tanúvallomásról – és így az nem is volt megismerhető –, amely a védelem ügyét támogathatta volna. Az ombudsmani figyelmeztetés ugyan az EB döntését nem fogja megváltoztatni, de a fellebbezésében építhet rá az Intel.
Amint arról hírt adtunk, az EB május közepén rekordösszegű, 1,06 milliárd eurós bírságot szabott ki az Intelre az európai versenytörvények megsértése miatt. Brüsszel bizonyítva látta, hogy a PC-kompatibilis (ún. x86-os) mikroprocesszorok piacán domináns, a vizsgált időszakban 70 százalék fölötti piaci részesedéssel rendelkező chipgyártó visszaélt piaci erőfölényével, és törvénytelen üzleti gyakorlatot folytatva próbálta meg kiszorítani a piacról egyetlen számottevő versenytársát, az Advanced Micro Devicest (AMD). (A határozattal kapcsolatos kérdéseket tisztázó szájbarágónk itt olvasható – a szerk.)
Az Európai ombudsman jelentése szerint a vizsgálatot végzők 2006 augusztusában találkoztak a Dell egyik felső vezetőjével, aki tanúvallomást tett az ügyben. A találkozóról nem készült jegyzőkönyv, de a beszámolók szerint a menedzser – akinek nevét a dokumentum nem említi – úgy nyilatkozott, hogy a PC-gyártó az AMD teljesítményét „rendkívül gyengének” gondolta. Ez azt sugallja, hogy a Dell nem az Intel nyomására, hanem technikai okok miatt nem használta konfigurációiban az AMD chipjeit. Mivel azonban jegyzőkönyv nem készült, sem azt nem lehet tudni, hogy pontosan mit mondott a tanú, sem azt, hogy melyik időszakról beszélt. Egy biztos: a Dell éppen abban az évben kezdte meg az AMD chipjeire épülő számítógépek forgalmazását.
Milyen vallomás?
Arra, hogy a vallomásról nem készült feljegyzés, akkor derült fény, amikor az Intel meg akarta azt ismerni. Az EB azzal utasította el a kérést, hogy „nem kérdezték ki” a kérdéses Dell-vezetőt a találkozó során, és „nem készítettek feljegyzést” az ott elhangzottakról. Később azt állították, hogy az egyik biztos hat nappal a találkozó után írt ugyan egy emlékeztetőt, de az belső használatú dokumentum, amelybe a vállalat nem tekinthet bele.
A Diamandurosz-jelentés azonban rámutat: nem az EB joga eldöntetni, hogy melyik bizonyíték számít lényegbe vágónak, és megemlíti azt is, hogy a Dell-vezető vallomása olyan információkat is tartalmazott, amely akkor még nem szerepelt a vizsgálati anyagban (tehát erre hivatkozva sem lehetett volna a bizonyítékot „kidobni”.) A kiszivárgott jelentés megállapításait sem az érintett cégek, sem az EB nem kívánta kommentálni.
Az Intel egyébként már a vizsgálat folyamán részrehajlással és diszkriminációval vádolta meg a testületet, amiért az visszautasította az üggyel kapcsolatos fontos dokumentumok bekérését az eljárást kezdeményező AMD-től. Az elmarasztaló határozat ellen a chipgyártó július végén fellebbezést nyújtott be, amelyben – lapértesülések szerint – emberi jogi alapon is támadja a döntést. E szerint az érvelés szerint a gyakran súlyos bírságok kiszabásával záruló trösztellenes eljárásokat büntetőügyként kell kezelni, és ennek megfelelően bíróság előtt kell tárgyalni, szinkronban az emberi jogok európai egyezményével, amely kimondja: mindenkinek joga van arra, hogy ügyét „független és pártatlan bíróság” tárgyalja.
