Hirdetés

A tanárok szerint végzetesen tévednek az informatikai kerettanterv készítői

Az informatikai kerettantervek vitájáról szóló legutóbbi híradásunk címében utaltunk arra, hogy talán előrehaladás tapasztalható a tantervek kidolgozói, valamint az elkészült anyaggal elégedetlen szervezetek, illetve informatikatanárok küzdelmében.

Mint kiderült, a kérdőjel a címben roppant indokolt volt, mivel a készítői oldalról érkező nyilatkozatok nem hűtötték a kedélyeket, ellenkezőleg, olajat öntöttek a tűzre.

Hirdetés

Akkor fel kell állni

Először a Nemzetei Alaptanterv (NAT) informatikai részének kidolgozásában kulcsszerepet játszó, ám a kerettanterv munkáinak felügyeletét elvi okokból elutasító Reményi Zoltán reagált Dancsó Tünde levelére, mivel személyében is megszólítottnak érezte magát. Kommentárja pontokba szedve:

  • miután elutasította a kerettanterv kidolgozási munkáiban való részvételt, Reményi Zoltán nem „szervezkedett”, egyszerű érintettként írta alá a Fodor Zsolt és Molnár Péter által fogalmazott petíciót
  • Dancsó Tünde arra hivatkozik, hogy adottak voltak a NAT elvárásai, illetve a „prioritások miatt” csökkentek az óraszámok – Reményi Zoltán kemény megfogalmazása szerint: „Ebben az esetben lehet szakmai indokokra hivatkozva nemet mondani.”
  • a fentiekkel kapcsolatban Reményi azt is kifogásolja, hogy Dancsó Tünde megszólalásában érezhető az, hogy a mindeddig konszenzusos alapon elfogadottnak tekinthető, egyáltalán nem támadott NAT-ra igyekeznek hárítani a saját hibájukat, mondván, hogy maguk az elvárások nem megfelelőek
  • Reményi Zoltánnak lesújtó véleménye van arról a Dancsó Tünde által felhozott érvről, hogy „Az informatika kerettanterv maradéktalanul csak akkor valósítható meg, ha az iskola csoportosít hozzá még a szabadon választható órakeretből”. Reményi erről ezt írja: „Ez azt jelenti, hogy a NAT-ban leírtak nem valósíthatók meg a kerettantervi óraszámokkal. Ez már alapból jogszabályellenes állapotot idéz elő, ugyanis a NAT a mindenki számára megtanítandó minimumokat írja elő, tehát azt plusz óra nélkül teljesíteni kellene.”

Szakmai kifogások

De nemcsak Reményi Zoltán reagált a híradásra, hanem az a két informatikatanár is, akik megírták a sokat emlegetett kiáltványt. Ők egy nyílt levelet fogalmaztak, melyet az alábbiakban az eredeti formázást követve közlünk – egy szerkesztőségi megjegyzéssel, mely a levél szövege után olvasható.

Nyílt levél dr. Kaposi Józsefnek és dr. Dancsó Tündének!

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy dr. Kaposi József az IT café számára adott interjúban a jelenleg 228 szakmai támogatóval bíró tiltakozásunk fő okaként álláshelyünk féltését nevezte meg, amely az ok és következmény meghatározásával együtt is mondanivalónknak csupán tizedrészét tette ki.

Az „állásféltés” folyamata:

  • a kerettanterv által biztosított feltételek lehetetlent kívánnak
  • a lelkiismeretes tanár nem vállalja, vállalhatja fel, ennek lehetséges következménye a pályaelhagyás
  • a pályaelhagyást amúgy is kikényszeríti a csökkenő óraszám
  • ha eltávozik az iskolákból a többi szakhoz képest piacképesebb tudással rendelkező réteg, akkor ez azért kegyelemdöfés, mert – ha változnának az oktatási keretek – várhatóan őket már nem lehet később visszacsábítani, ezért az informatikaoktatást az 1990-es évek közepének szintjéről kell újraépíteni

Szomorúan vettük tudomásul, hogy Kaposi József úr nem érti az általunk jelzett problémát. Ez abból is látszik, hogy válasz nélkül hagyja az összes többi felvetésünket!

Tehát még egyszer az alapprobléma:

Minden diáknak, minden intézményben biztosítani kell a NAT-ban foglaltak elsajátításához szükséges feltételeket!

Lássuk, miben látja a megoldást Kaposi úr:

Integrált oktatás:

Felhívásunkban nem az integrált oktatás elve ellen tiltakoztunk, hanem hogy a bevezetésének nincs reális alapja a mai oktatási rendszerben. Erre alapozni egy új kerettantervet katasztrofális eredménnyel járhat. Indokaink ismét:

  • eddig informatika tantárgyat tanítani csak megfelelő végzettséggel volt lehetséges. 2013 szeptemberétől tantárgyfüggően minden tanár taníthat informatikai tartalmat, az informatika tantárgy szakmódszertani ismerete nélkül, s anélkül, hogy erre bárminemű felkészítést kapna. Hihetetlen és elfogadhatatlan! (személyi feltétel hiánya!)
  • az informatika alapvetően gyakorlati tantárgy, így a számítógép elengedhetetlenül szükséges az oktatáshoz. Készült-e olyan tanulmány, amely igazolja a feltételek meglétét? (tárgyi feltétel hiánya!)
  • végiggondolták-e, hogy jövő tanév elejére az említett európai uniós támogatások eljuthatnak-e a megvalósítás fázisába? A 2007-ben kiírt informatikai eszközfejlesztési pályázat 2011-ben valósult meg! A legújabb eszközfejlesztési pályázatnak a véleményezése 2011-ben jelent meg, de még mindig nincs kiírás! Miképpen lehet bevezetni bármit is erre alapozva? Ha egy EU-s projekt lezárul, akkor lehet alapozni rá, nem pedig előtte!

Alternatív kerettanterv:

Örömmel fogadtuk a bejelentést, ám arra felhívnánk a figyelmet, hogy ez sem oldja meg az alapvető problémát:

  • a nyilvánosságra hozott kerettantervi tervezet továbbra is érvényben marad, melynek tartalma szakmailag elfogadhatatlan
  • az alternatív kerettanterv választható, tehát nem lesz kötelező!

A NAT-ban foglalt informatikai tartalmak oktatása nem lehet az intézményi profil függvénye! Nem függhet attól, hogy az iskola hogy dönt a szabad órakeret felhasználásáról!

Minden intézményben, minden diák számára biztosítani kell a NAT-ban foglaltak elsajátításához a feltételeket!

Dr. Dancsó Tünde, a kerettanterv egyik készítőjének nyilatkozata is olvasható a cikkben: „Az informatika kerettanterv maradéktalanul csak akkor valósítható meg, ha az iskola csoportosít hozzá még a szabadon választható órakeretből vagy integráltan más órákkal együtt valósítja meg a követelményeket.”

Az idézett mondat értelmezhetetlen, hiszen a kerettantervet úgy kell elkészíteni, hogy az teljesíthető legyen a szabad időkeret felhasználása nélkül!

Fodor Zsolt, informatika szakvezető tanár, Szeged

Molnár Péter programozó, informatikatanár, Kistelek

Szerkesztőségi megjegyzés a levélhez:

Az IT café részéről a szöveg értelmezését az olvasókra bízzuk, mindössze egy apró, ám nem lényegtelen észrevételt szeretnénk tenni, mivel a levél írói – érthető módon – talán nem igazán helyesen értelmezték a korábbi híradást.

A tanárok számára az egyik igazán fájó momentum az OFI főigazgatója által emlegetett egzisztenciaféltés volt. Ehhez annyit hozzátennénk, hogy Kaposi József nem konkrétan a szóban forgó kiáltványra utalt, amikor erről beszélt – arra is, természetesen, de nem csak arra, hanem általában a kerettanterv elleni tiltakozásra, hiszen a kérdés is arra vonatkozott. A telefonos interjúban elmondta, hogy ő ezt a jelenséget – mármint hogy a tanárok között az utóbbi években új elemként tapasztalható az, hogy a változásokkal szemben kialakított véleményük, magatartásuk egyik motívuma az is, hogy vajon megmarad-e az állásuk – már jó ideje észleli, és ezt többször fel is vetette. Emellett a főigazgató szó szerint nem állította, hogy ez lenne a tiltakozás fő oka, annyit mondott csak, hogy ezzel a motivációval is számolni kell - igaz, hogy mivel egyéb kifogást nem említett, a retorikai helyzetből természetes módon adódhat egy olyan értelmezés, mely ezt úgy tekinti: Kaposi József ezt tartja fő oknak.

Véleményünk szerint az egzisztenciaféltés emlegetése átszervezések kapcsán nem az ördögtől való, hanem inkább reálisan számolni kell vele, tekintetbe kell venni. Ám hogy mindez milyen hangsúllyal kerül elő, milyen felhangokkal, ki és hogyan használja fel, az erősen függ a kontextustól. Egy ilyen érvet lehet racionálisan, és lehet lejárató céllal is alkalmazni. Az IT café részéről jelen pillanatban nem kívánunk állást foglalni ebben a kérdésben. Nem mintha félnénk ezt megtenni – de most inkább a kannában tartjuk az olajat, hogy később az égetés helyett inkább világításra használjuk fel.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények